Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1990-1991

1991. június 3., 6. rektori tanácsülés

3

költségvetésének erre fordított része változatlan maradt,

a Kiadón keresztül nehézkes volt az egyes számok szemmeltartása, nehézkes az esetleges változtatás.

A felsorolt okok közül elsősorban a költségek növekedése és a hosszú átfutási idő késztet arra, hogy uj - de önmagában is rugalmasabb, korszerűbb - megoldást keressünk. Ez a költségek elviselhető mértékűre való leszorítását jelenthetné és nem kényszerülnénk a folyóirat terjedelmének csökkentésére vagy a megszüntetésére, sőt a hetedik kar (a TTTK) szakterületére is kiterjeszthető lenne a Periodica Polytechnica.

Javaslat a Periodica Polytechnica kiadásának korszerűsítésére

Az emlitett nehézségek miatt az egyik legnagyobb terjedelmű kötetet (Electrical Engineering) összeállító Villamosmérnöki Kar 1988-ban munkabizottsággal vizsgáltatta meg a megoldás lehetőségeit. A munkabizottság javaslata alapján a Kar vállalta, hogy saját sorozatát kísérletképpen átállitja IBM személyi számitógépes szedésre és a kiadás folyamatában is keresi a gyors, anyagilag kedvezőbb megoldásokat. Előkészítés után 1990-ben ezzel a technikával elkészült a 33/3, a 33/4 és a 34/1 szám, igy ma már át lehet tekinteni az előnyöket ill. nehézségeket.

A Periodica Polytechnica Ser. Electrical Engineering számainak számitógépes szedésével egyéretelmüen jók a tapasztalatok. A következő előnyök állapíthatok meg:

a szedés sokkal gyorsabb, mint az Akadémiai Kiadó hagyományos szedése, és a gyorsaság rajtunk múlik,- lényegesen olcsóbb,- minden módosítás a mi kezünkben van,- mivel sok a vállalkozó nyomda, nem vagyunk kötve senkihez (a 34/1 számot már nem az Akadémiai Nyomda készítette).

A gyorsaság azt jelenti, hogy "erőltetett menetben" 1,5-2 hónap is elég kézirattól a nyomdakész oldalakig, és a nyomás is 1 hónap