Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1990-1991
1991. május 6., 5. rektori tanácsülés
1 I. A többnyelvű egyetem koncepciójának kialakulása a BME-n Az idegen nyelveken folyó oktatás gyökerei hosszú múltra tekintenek vissza a Budapesti Műszaki Egyetemen. Egy korai (bár valószínűleg időben nem az első) példa a törzsoktatásban 1976-ban egy kis évfolyamnak egy teljes féléven keresztül angolul megtartott tantárgy. Ez és több későbbi példa a külföldet a külföldet megjárt oktatok és az idegen nyelvre fogékony hallgatók közös öntevékenységének (és lelkesedésének) volt az eredménye. Másik fontos példa a Mérnöki Továbbképző Intézet keretei között, de a BME oktatás-szervezésével és oktatóival 1979-80-ban megszervezett 18 hónapos, angol nyelven folyó továbbképzés nigériai egyetemein oktatók számára. Ennek a továbbképzésnek már volt jelentős anyagi (térítéses) motivációja is. Gyökeresen megváltozott a helyzet a térítéses képzést a reguláris egyetemi oktatásban lehetővé tevő 1983-as MM rendelet megjelenésével. Az idegen (tan)nyelvű oktatás beindulásakor a nemzetközi kapcsolatok bővítésének lehetőségei rendkívül korlátozottak voltak. Ezen oktatás kiszélesítését és fenntartását a térítéses képzésen keresztül megnyilvánuló anyagi bázis teremtette meg, ám a motivációk között mindvégig megvolt és egyre erősödött a magyar oktatók, később a magyar hallgatók idegennyelvű felkészültségének magasabb szintre emelése, a külföldi vendégoktatók oktatásukba kapcsolásának törekvése, továbbá a BME-n tanuló külföldi diákok, és az általuk képviselt "anyaországok" számának növelése. Összességében az a tény, hogy az egyetemen idegen nyelvet beszélő oktatók szerepe felértékelődik, prioritást adott a szakmai tudás mellett az idegen nyelvtudásnak is. A kezdeti időszakban végzett felmérések azt mutatták, hogy az oktatók legnagyobb mértékben angol nyelvtudással rendelkeznek, de emellett jelentősnek nevezhető a francia, német és orosz nyelvismeret is. A teljes egyetemi képzés megvalósítására az angol nyelven történő oktatás feltételei voltak meg legelőbb, így két év alatt kialakulhatott a karra kiterjedő angolnyelvű képzés. A térítést fizető hallgatók anyaországainak - alapvetően az amerikai mintát bevallottan vagy be nem vallottan példának tekintő - mérnökképzési rendszere szükségessé tette a valóban kétlépcsős (B.Sc+M.Sc.) oktatás bevezetését. Kétségtelen, hogy az M.Sc. diploma értékének védelme is erősen e lépés megtételének irányában hatott. A kétlépcsős rendszer kialakulásával a BME - tudomásunk szerint az egyetlen - olyan egyetemmé vált, ahol az "egy lépcsős" 5 éves és a "két lépcsős" 4+2 éves rendszer együtt él. A többnyelvű egyetem koncepciója szempontjából fontos mozzanat, hogy újabban a magyar hallgatók sem kaphatnak diplomát, ha legalább középfokú nyelvvizsgával nem rendelkeznek tanulmányuk befejezéséig. Az idegennyelvű képzés jelentősége felértékelődött az ország nemzetközi nyitása, a szabad egyéni utazás lehetőségének biztosítása révén.
