Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1989-1990
1990. április 23., 8. rektori tanácsülés
Az új nyelvoktatási rend oktatási tapasztalatai 1939/90. tanév 1. Általános vélemény Úgy Ítélhetjük meg, hogy a bevezetett'új nyelvoktatási rend célját és az oktatás keretét tekintve egyaránt helyes volt, mert megfelel a nyelvoktatással és a nyelvtudással kapcsolatos társadalmi, egyetemi és hallgatói elvárásoknak. Az új nyelvoktatást szabályozó egyetemi Végrehajtási Utasitás és a hozzá kapcsolódó nyelvi intézeti .Módszertani Utasitás a szabad nyelvválasztással és gyakorlatilag az oktatás helyének, idejének, módjának szabad megválasztásával egy igen rugalmas lehetőséget biztosit a hallgatók számára. A hallgatók felismerték, hogy a mérnöki szakma egyre inkább "nyelvigényes ágazattá" válik. Ez tükröződik abban, hogy az új nyelvoktatási rendet szimpátiával fogadták, elvileg támogatták. A praktikus támogatás a nyelvórákon dől el, illetve azon, hogy a hallgató hány otthoni munkaórát fordit a nyelvtanulásra. A többség átérezve és megértve, hogy a végcél - a középfokú nyelvvizsga - nem könnyű feladat komolyan dolgozik. Egy kisebb hányad meggyőzésre szorul a munkával kapcsolatban. A meggyőzés és az ellenőrzés eszközeként szolgált a félévi egységes szintmérő teszt, és még inkább igy fog szolgálni a tanév végén kipróbálandó szintvizsga . Egyértelműen bizonyossá vált, hogy az összegyetemi egységes követelményrendszer, az egységes módszertani megközelités, a nyelvenként és szintenként jól kidolgozott tantervek és tanmenetek mind az oktatói, mind pedig a hallgatói munka színvonalára jól hatottak. 2. Adatok a hallgatók részvételéről a nyelvoktatásban a) Az első évfolyamon az egyetemi nyelvoktatásra jelentkező hallgatók létszáma: 1472 hallgató (új hallgatók + évismétlők együtt);'ebből nem kivánt az egyetemi nyelvoktatásban részt venni: a hallgatók 4%-a, 57 fő.
