Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1989-1990

1989. december 11., 4. rektori tanácsülés

4 A gazdasági ügyintézés korszerűsítésének, gépesítésének helyzete. szerint ebben a fázisban a központi és Kari gazdálkodási-igazgatási egységek szint­jéig épült volna ki. Az egyetemi gazdálkodás decentralizálása iránti igény, illetve az igazgatási feladatok egyszerűsítése, az ügyvitelgépesítés modernizálása céljából a Rektori Tanács 1989. június 5-i ülésén korábbi határozatának folytatásaként ügy döntött, hogy az Egyetemi Információs Rendszer alapjául szolgáló hálózatot az egyes szervezeti egységekig kell kiépíteni. A hálózat építése, figyelembe véve a rendelkezésre álló forrásokat, a beszerzések átfutási idejét, a munkák műszaki-technológiai megvalósítását, az előző határozatok szerint tervszerűen folyt, mégis a bekövetkezett változások igen gyorsan módosítot­ták az előzetes elképzeléseket és a régi feladatok megvalósulása előtt új feladatok kitűzésére került sor. 3. Az Egyetemi Információs Központ 1989. évi tevékenysége Az Egyetemi Információs Központ és a Számítástechnikai Alkalmazási Központ 1989. évi feladatait az elmúlt évi ET és RT határozatok függvényében tehát az alábbi­ak szerint kellett összeállítani:- biztosítani kellett az Egyetem gazdálkodási-igazgatási információkkal való folya­matos ellátását és az eddigi szolgáltatásokat ( ez a SZAK tevékenységének felül­vizsgálata során kijelölt feladatok teljesítését jelenti mindaddig, amíg azok az új, kiváltó rendszerekkel helyettesíthetők lesznek). A SZAK szervezetét (jelentős áram­­vonalasításokután) mindaddig fenn kellett volna tartani, ameddig a fenti, új feltétel­­rendszert létrehozzuk.- meg kellett alapozni az új elveken és technikán kiépülő Egyetemi Információs Rendszert, létre kellett hozni azokat a tárgyi és személyi feltételeket, amelyek a mun­ka dinamikus elindításához elengedhetetlenül szükségesek. Az EIK és a SZAK kettős feladatrendszere egy átmeneti évet eredményezett. A kijelölt keretek közötti működést több tényező egyidejű kedvezőtlen fellépése tovább bonyolította. Ennek ellenére az eredeti célkitűzéseket nagy erőf eszítések árán sike­rült megvalósítani és a menetközbeni eredmények néhány feladat vonatkozásában azok kiszélesítéséhez vezettek. A SZAK intézményi szervezetét nem sikerült az év közepénél tovább fenntartani, mivel a kettős szervezeti struktúra vezetési nehézségei hosszú távon inkább gátolták volna a feladatok teljesítését, mintsem segítették volna. A SZAK vezetésében beállott kényszerű változások /Molnár Miklós mb. igazgató külföldi munkavállalása/ is a SZAK, mint szervezet működésének befejezése irányában hatottak. Előterjesztés az Egyetemi Tanács 1989. dec. 18-i ülésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom