Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1989-1990
1989. december 4., 3. rektori tanácsülés
1. melléklet TÁJÉKOZTATÁS A CORVIN EGYETEM TERVEIRŐL Új tudományegyetem alapítását kezdeményeztük. Mint szándékleveliinkben kifejtettük, olyan egyetem létrehozását szorgalmazzuk, amely nem csupán szakembernek képezi ki hallgatóját, hanem alapvető értékeket közvetítő értelmiséginek is; amely egyetlen karból áll, s a tanszékek közötti komoly együttműködést igényli és támogatja; nyíltan vállalja az oktatás színvonalának minőségigényét; a tanárok részt vesznek a nemzetközi tudományos életben, s ehhez meg is kapják a szükséges anyagi és szellemi feltételeket; a diákok pedig olyan diplomákat szerezhetnek, amelyek megfelelnek a világ nagy egyetemein kiállított okleveleknek. Nem kevés, amit szeretnénk: olyan egyetemet, pontosabban egyetemi várost, amelyhez hasonló egyelőre nem létezik Magyarországon. Az angolszász egyetemi campusok hazai mását: összefüggő épületegyüttest hatalmas parkkal, jól felszerelt laboratóriumokkal, megfelelő könyvtárral és informatikai hálózattal — nem feledkezve meg az uszodáról, sportpályákról, színház- és hangversenyteremről sem. Különben értelmetlen lenne a harmadik évezred egyeteméről beszélni. Nyilvánvaló, hogy egy jlyen egyetem kiépítése igen sok pénzbe kerül, s már csak ezért is hosszabb időt vesz igénybe. Ügy tervezzük, hogy vállalkozásunkat több szakaszban, fokozatosan valósítanánk meg. Az első szakaszban (a QO-es évek első felében) egyetemi képzésünk még csak részleges lenne. Ahol erőink, lehetőségeink megengedik, ott máris olyan teljes (graduális) érvényű képzést kívánunk megindítani, amely az egyetemi curriculum egészét átfogja. (Ilyen diszciplínának látszik például a Fizika, a Matematika, az Általános Nyelvészet vagy az Angol Nyelv és Irodalom szak.) Olyan programokra gondolunk, amelyeknek van ugyan megfelelőjük a meglevő egyetemi oktatásban, de mi más szellemben cs módszerrel dolgoznánk. M;ls esetben a hagyományos egyetemi képzést mintegy kiegészítő stúdiumokat indítanánk el, olyan területeken, amelyek nem kielégítően vannak, vagy egyáltalán nincsenek képviselve a mai felsőoktatásban. Elképzelhető, hogy a Corvin Egyetem külföldi vagy magyar egyetemekkel szerződést kötne ilyen programok megszervezésére és lebonyolítására. Jó esély lehet arra, hogy például interdiszciplináris témák esetében az általunk szervezett tanulmányok önálló szakokká váljanak a hagyományos egyetemi keretek között. (Ilyen lehetőségét látunk például az Elméleti Biológia, a Közép- és Kelet-Európa Művelődése, a Mediévisztika vagy a Reneszánsz és Barokk stúdiumok esetében.) Végső soron a meglévő magyar egyetemek is megújulás előtt állnak, s így partnerekként számolhatunk velük. Végül pedig csaknem minden területen máris megkezdhetjük a posztgraduális képzést illetve a tanári továbbképzést. A Corvin Egyetem készséggel vállalná, hogy az aspiránsoknak kutatási témájukhoz szabott, majdhogynem egyéni kurzusokat és ellenőrzési formákat szervez, annál is inkább, mivel tanári karunk nem kis részben a Magyar Tudományos Akadémia intézeteinek munkatársaiból kerül ki. S nemcsak a tudósképzésben tartjuk az egyéni foglalkoztatást célravezetőnek, hanem a tanárok továbbképzésében is. A szokásos, kötelező előadássorozatok hatástalansága közismert, úgy látjuk, hogy az elmúlt tanügyi reformok kudarcaiban nem kis szerepet játszott a középiskolai tanárok felkészületlensége; ezért is volna égető szükség a továbbképzés szakszerű megszervezésére. A Corvin Egyetem ebben persze csak akkor találná meg a helyét, ha a doktori fokozat megszerzését, de legalábbis a tudományos tevékenységbe való bekapcsolódást tekinthetnénk a továbbképzésre felvett tanárok feladatának. Ebben az első szakaszban még nem rendelkezünk megfelelő önálló intézményekkel, saját infrastruktúrával. Ezért olyan programokat tűzünk ki és valósítunk meg, amelyek kevésbé eszköz- és
