Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1988-1989

1989. június 19., 11.rektori tanácsülés

1 A szakmunkások egyetemi-főiskolai előkészítő tanfolya­mának rendszere a Minisztertanács 2026/1973. sz. határozata nyomán bontakozott ki szoros össszefüggésben az MSZMP KB 1973. évi, a párt káderpolitikáját, káder- és személyzeti munka hely­zetét érintő állásfoglalásával. Ennek megfelelően a SZÉT cél­ja, hogy járuljon hozzá a társadalmi mobilitás kívánatos ala­kulásához, segítse elő a munkások értelmiségi pályaváltását, hogy növelje az oktatás demokratizmusát, szélesítse nyíltsá­gát, hogy a munkástapasztalatokkal bírő értelmiség száma sza­porodjon a termelés irányításában, továbbá, hogy a munkásfi­atalok jelenlétével erősítse és gazdagítsa az egyetemi, főis­kolai ifjúság politikai-mozgalmi életét. Az első előkészítő tanfolyam 1973/74-ben a Budapesti Műszaki Egyetem keretében és szervezésében, csak műszaki te­rületen és kizárólag érettségivel nem rendelkező fiatal szakT munkások beiskolázásával kezdte meg működését. Az iskolázta­tást mintegy 50 nagyvállalat végezte. A tanfolyamra olyan fia­talokat javasolhattak, akik szakmai munkájukban társadalmi-po­litikai tevékenységükben kitűntek, 30 évesnél nem idősebbek, szakmájukban három évet e3töltöttek és sorkatonai szolgálatuk­nak eleget tettek. A javaslatot a vállalati négyszög tette. Egyben vállalták, hogy a tanfolyamra felvett fiatalok számára a tanfolyam időtartamára további átlagkeresetüket, és egyete­mi-főiskolai felvételük esetén külön rendeletben előírt ked­vezményeket biztosítják. Az iskoláztató vállalatokat a Minisztertanács felkérése alap­ján a SZOT jelölte ki egyetértésben az érintett szaktárcákkal, a Művelődési Minisztériummal és a KISZ Központi Bizottsággal meghatározva a küldhető fiatalok számát. A jelentkezők az Országos Pályaválsztási Tanácsadó Inté­zet segítségével szervezett képességvizsga alapján nyerhettek felvételt a tanfolyamra. 5b 2>.

Next

/
Oldalképek
Tartalom