Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1988-1989
1989. május 15., 9. rektori tanácsülés
A költségvetési támogatás hiányát az egyetem a KK munkák vállalásával próbálta kompenzálni, amely egyben lehetőséget teremtett az egyetemi oktatók, dolgozók jövedelemcsökkenésének kompenzálására is. Rezsire a fenti időszakban évente állandóan növekvő 35-99 mFt-ot, míg álló- és fogyóeszközpótlásra évente 30-64 mFt-ot fordított az egyetem. Ezzel együtt sem érte el azonban az eszközök pótlása (épület, gép, műszer) a kívánt mértéket, sőt jelentősen alatta maradt annak. Az egyetem vagyonának elhasználódásából adódó éves csökkenése mai árakon mintegy 400-600 mFt, és ennyi volna szükséges évente a folyamatos felújításra, karbantartásra, gép- és műszerpótlásra. 25. Az ország előtt álló feladatok megoldhatatlanok a műszaki-technikai áttörés nélkül. Ehhez pedig felkészültebb műszaki értelmiség, a mainál sokkal korszerűbb műszaki felsőoktatás kell. (A mérnökök mintegy 2/3-a, az építész-, építő-, közlekedés- és villamosmérnökök valamennyien a Budapesti Műszaki Egyetemen szereztek, szereznek diplomát.) A fejlesztéshez szükséges lépések megtételét eddig is, és ha a feltételek nem változnának, a jövőben is megakadályozzák a hiányzó anyagi, tárgyi feltételek. 27. Az előttünk álló időszakban a műszaki egyetemi képzés fejlesztését a nagyarányú technikai fejlődés alapvetően befolyásolja. Meghatározó lesz - többek között - a szoftver technika, a digitális hardware technika, az intelligens érzékelő és irányító eszközökre támaszkodó mérés és irányítástechnika, az automatizált gépgyártástechnika, az elektronikai technológia, a robottechnika, a biotechnológia, anyagtudományi alkalmazások, az energiatechnika és az adatátviteli technika stb. mainál sokkal kiterjedtebb alkalmazása az oktatásban.
