Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1988-1989

1989. március 6., 8. rektori tanácsülés

4 A különleges körülményeket figyelmen kívül hagyva, való­színű, hogy azoknál a szervezeteknél tartalékok vannak, melyeknél a területi mutatók meghaladják a 10 m2/föt. Érdekes összehasonlításra ad lehetőséget az egyes karokon oktatott hallgatói létszámra vetített munkahelyi területek, illetve oktatói (dolgozói) létszámok fajlagos mutatóinak számbavétele, azaz egy hallgatóra mennyi oktatói terület jut, valamint hány hallgatót szolgál ki egy-egy kari dol­gozó. Ebben a táblázatban bemutatjuk szervezeti egységen­ként az abszolűt területi mutatót is, azaz az egy dolgozó-2 ra jutó átlagos m -t (lásd 14. számú melléklet). Hasznos egyetemi területek vannak lefoglalva szolgálati lakásként az A, Ae, Hö, К, T jelű épületekben, összesen 420 m2 területtel. 2 A Művelődési Minisztérium kiutalása alapján összesen 580 m nettó alapterületű helyiséget bérel az egyetem E jelű épü­letének X. és XI. emeletén a Tudományszervezési és Infor­matikai Intézet. További "külső" szervezetek által elfog­lalt egyetemi területeket a 11., 12. számú táblázat tartal­mazza . A Ch épület rekonstrukciójának idejére, mely 1981-ben kez­dődött és várhatólag 1993-ban befejeződik a zavarmentes oktatás és kivitelezés érdekében rektori kiutalással az E épület VI. és VII. emeletén tanulókörök kerültek ideigle­nes átadásra műszeres laboratóriumi funkcióra a Vegyész-2 mérnöki Kar tanszékei részére. Ezek összterülete 696 m , 2 ugyanakkor a Ch épületben egyidőben max. 350—400 m terület van rekonstrukció alatt. 2 Itt jegyezzük meg, hogy eredetileg kiutalt 840 m terület­•y bői a Vegyészmérnöki Kar 144 m -t már visszaadott, de azok nem tanulókörökként kerültek ismételten felhasználásra, hanem a Nyelvi Intézet és a Szociológiai Tanszék terület­­bővítését szolgálták. N-

Next

/
Oldalképek
Tartalom