Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1988-1989
1989. január 23., 6. rektori tanácsülés
4 A kedvezőtlen változásokat csak a megbízásra végzett kutatási, fejlesztési munkák terén megvalósított jelentős, elsősorban extenzív teljesítménynöveléssel tudtuk kompenzálni. Az egyre rosszabbodó feltételek közepette tehát a végzett munka mennyisége és intenzitása is nőtt. Ezzel egyidejűleg az adminisztratív terhek szintén az elviselhetetlenség határáig növekedtek, az ügyek intézése egyre bonyolultabbá vált, az 1988-ban bevezetett adóreform még tovább nehezítette a helyzetet. A szűkülő piaci lehetőségek kiaknázása egyre nagyobb energiákat vont el. 2. Belső döntési, gazdálkodási rendszerünk A gyorsan változó környezethez való alkalmazkodást nem segítette az egyetem belső döntési és gazdálkodási rendszere sem. Bár az elmúlt időszakban számos jelentős változás történt (a kari decentralizált gazdálkodás fejlesztése, az új Belső Utasítás kidolgozása, a tanszéki érdekeltség fokozása a megbízásra végzett kutató-fejlesztő-alkotó munkában), mégis általános az a vélemény, hogy nem használtuk még ki teljes egészében a lehetőségeinket . A jelenlegi decentralizált gazdálkodás centrumai a karok, a központi igazgatás, illetve más önállóan gazdálkodó egységek (a Központi Könyvtár, a Kollégiumok stb.). Általánosnak tekinthető az a vélemény is, hogy a karok, mint gazdálkodó centrumok sok vonatkozásban távol esnek a tényleges gazdálkodás színterétől, és ezért a hatékony és takarékos gazdálkodás feltétele, az ebben való érdekeltség ezen a szinten nem teremthető meg a kívánatos mértékben. Ehhez az intézetek, tanszékek gazdasági önállóságának növelése szükséges.
