Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1988-1989

1988. december 12., 5. rektori tanácsülés

A. Mivel az egyetem dolgozói, a szerződéses munkákat és igy a szellemi alkotások létrehozását is felfo­gásunk szerint munkaviszonyon kivüli tevékenységként végzik, a törvény szerint az egyetemnek a szerzői müvek felett automatikusan nincs rendelkezési joga. Ezt ellentmondásos jogszabályozásnak tartjuk. Azt állitjuk, hogy az egyetemi oktatói, kutatói tevé­kenység területére vonatkozó szellemi alkotásban biztosan része van az egyetemi eszközök használatá­nak és/vagy a szükebb egyetemi szellemi háttérnek. Ezzel szemben a törvény minden jogot a szerzőnek biztosit, mintha a müvét elszigetelten, az említett környezeti előnyök igénybevétele, illetve "bedolgo­zása " nélkül hozta volna létre. Ennek áthidalására még nem alakult ki számunkra el­fogadható megoldás. Elfogadhatónak tartanánk, hogy a szerzők a munkahelytől kapott lehetőségek, előnyök fejében mintegy "haszonélvezeti jogot" adnak az egye­temnek a szerzői alkotásra, az egyetem pedig a haszon­­élvezeti jogért az említettek mellett a szerzőknek di­jat fizet. A jelenlegi helyzetben - különösen szoftver alkotások vonatkozásában - az egyéni érdek arra ösztönzi a szer­zőket, hogy közvetlenül, illetve a Szerzői Jogvédő Hi­vatal utján értékesítsenek, mivel igy a szoftver árának 95 %-át megkaphatják szerzői díjként. Ez az egyetem jelenlegi elszámolási rendje mellett az árbevétel 82* %-ánál akkor sem lehetne több, ha az egye­temen a bevételből semmi nem maradna, ami természetesen nem engedhető meg. Az egyéni értékesítés és az egyetemi elszámolás között különösen akkor nagy a különbség, ha olyan szerződésről van szó, amely szoftver kidolgozására vonatkozik, mert itt a szerzők csak a maradvány max.52 %áig kaphatnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom