Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1988-1989
1988. december 12., 5. rektori tanácsülés
A. Mivel az egyetem dolgozói, a szerződéses munkákat és igy a szellemi alkotások létrehozását is felfogásunk szerint munkaviszonyon kivüli tevékenységként végzik, a törvény szerint az egyetemnek a szerzői müvek felett automatikusan nincs rendelkezési joga. Ezt ellentmondásos jogszabályozásnak tartjuk. Azt állitjuk, hogy az egyetemi oktatói, kutatói tevékenység területére vonatkozó szellemi alkotásban biztosan része van az egyetemi eszközök használatának és/vagy a szükebb egyetemi szellemi háttérnek. Ezzel szemben a törvény minden jogot a szerzőnek biztosit, mintha a müvét elszigetelten, az említett környezeti előnyök igénybevétele, illetve "bedolgozása " nélkül hozta volna létre. Ennek áthidalására még nem alakult ki számunkra elfogadható megoldás. Elfogadhatónak tartanánk, hogy a szerzők a munkahelytől kapott lehetőségek, előnyök fejében mintegy "haszonélvezeti jogot" adnak az egyetemnek a szerzői alkotásra, az egyetem pedig a haszonélvezeti jogért az említettek mellett a szerzőknek dijat fizet. A jelenlegi helyzetben - különösen szoftver alkotások vonatkozásában - az egyéni érdek arra ösztönzi a szerzőket, hogy közvetlenül, illetve a Szerzői Jogvédő Hivatal utján értékesítsenek, mivel igy a szoftver árának 95 %-át megkaphatják szerzői díjként. Ez az egyetem jelenlegi elszámolási rendje mellett az árbevétel 82* %-ánál akkor sem lehetne több, ha az egyetemen a bevételből semmi nem maradna, ami természetesen nem engedhető meg. Az egyéni értékesítés és az egyetemi elszámolás között különösen akkor nagy a különbség, ha olyan szerződésről van szó, amely szoftver kidolgozására vonatkozik, mert itt a szerzők csak a maradvány max.52 %áig kaphatnak
