Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1988-1989

1988. november 14., 3. rektori tanácsülés

I. Általános észrevételek

Egyetértünk Pusztai miniszterhelyettes fogalmazásával: "a felsőoktatás fejlesztése sürgető országos érdek". Mi ennél radikálisabban fogalmaz túr* és megállapítottuk, hogy minden további halogatás az írástudás puszta létét veszélyezteti. Ezzel szemben a válasz csupán folyamatokról és döntési határidőkről beszél. Mi azonnali és konkrét cselekvést követelünk.

A Válasz szemünkre veti, hogy nem vesszük figyelembe a felsőoktatás tagoltságát. Azonban néhány sorral lejjebb, a minisztérium is (általános érvénnyel) lemaradásról beszél. Ennél többet mi sem tettünk. Megfogalmaztuk azt is, hogy nem kívánjuk egyedül saját véleményünk alapján az egész felsőoktatás érdekeit képviselni. A szemrehányás tehát alaptalan.

А И-T szemünkre veti, hogy • Állásfoglalásunkban "a felsőoktatás leértékelése méltánytalan", s e ponton "az oktatók jelentős részének magas szintű szakmai-tudományos felkészültségére és hivatástudatára" hivatkozik. Az Állásfoglalás műfajából eredően nem tért ki a magyar felsőoktatás eme egyetlen pozitívumára. A magyar egyetem ma már puszta szellemi potenciálját tekintve az, aminek hívják. (Emellett az Állásfoglalás elsődleges címzettje a Művelődési Minisztérium volt, válaszában ezért értelmetlen olyan pozitívumra hivatkozni, amihez saját tevékenységének semmiféle köze nincs. A szemrehányást ezért értelmetlennek tekintjük.

Visszautasítjuk a f-H-nak azt az érvelését, mely a jól bevált recept szerint külső okokkal kívánja magyarázni a magyar oktatás katasztrófái:^ helyzetét. ("A lemaradás részben külső okokra, elsősorban a célkitűzéseink megvalósításához szükséges anyagi feltételek hiányára és a kedvezőtlen társadalmi folyamatokra vezethető vissza.")

ügy véljük, a válság kialakulásában nagy szerepet játszott a EW is, azzal, hogy engedelmes és passzív partnere volt, az oktatást mindig is maradékokból finanszírozó, nem termelő ágazatként kezelő kormányzati politikának. Fellépéseiből, kezdeményezéseiből hiányzott minden komolyabb elszántság, mellyel a magyar oktatás, s azon keresztül az egész társadalom érdekeit