Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1988-1989

1988. november 14., 3. rektori tanácsülés

-) A felsőoktatás fejlesztésének cselekvési programja hosszú és sokoldalú vitasorozatban formálódott, a veszprémi felsőoktatá­si Ifjúsági Parlament állásfoglalásában is érvelő támogatást kapott. A cselekvési programban érintett témák zömében egybe­vágnak az állásfoglalásban megfogalmazott és változtatásra javasoltakkal. Kivételt azok a kérdéskörök jelentenek, amelyek az intézményi irányítás hatáskörébe tartoznak /pl. tanterv, óralátogatás, oktatók szabad választása/, vagy a felsőoktatá­son kívüli, de természetesen a felsőoktatásra is ható társa­dalmi feszültségek /pl. a pedagógusok helyzete/. A cselekvési program legfontosabb fejlesztési feladatainak megoldása céljából a szükséges intézkedések megkezdődtek, ill. a döntéseknek 1990-ig folyamatosan kell megszületniük. A cse­lekvési program eredményes teljesítése és az irányítás demokra­tikus ellenőrzése érdekében a Művelődési Minisztérium - más fó­rumok működtetése mellett - Országos Felsőoktatási Tanácsot hoz létre és számít az oktatók és a hallgatók-így az Önök - cselekvő részvételére és támogatására is. A felsőoktatás reformjához véleményünk szerint nem új koncep­cióra és programra van szükség, hanem a Minisztertanács cse­lekvési programjának megvalósítására. II. Észrevételek az egyes követelésekhez 1. Új jogi szabályozás, új oktatási alaptörvény kidolgozása Az állásfoglalásból nem derül ki, hogy a jelenlegi alaptör­vényt hol, s miként kellene módosítani. Az oktatásról szóló 1905. évi I. törvény jogalkotási szem­pontból is új alaptörvénynek számit. Előkészítése már abban az időszakban történt, amikor általános elvként érvényesült, hogy a törvény a szabályozandó területen az alapvető kérdése­ket rendezze. Indokolt esetben, meghatározott keretek között, a törvény szellemét megőrizve tegye lehetővé a keretjellegű rendelkezések tartalmi kitöltését. Az.oktatási törvény végrehajtása jelenleg is tartó folyamat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom