Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1987-1988

1988. július 5., 10.rektori tanácsülés

- J -a gimnáziumokban a Legalacsonyabb a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya /az 1936/57-^5 tanévben mindössze

35,7 Г»/, és kiugróan magas /66,3 '/ a lányok aránya.

Fentiek miatt a jelenlegi differenciált középfokú oktatásunk nem segíti a különböző társadalmi rétegek esélyegyenlőségét, torzitja a felsőoktatásban a nemek közötti arányt és nem támogatja a legrátermettebbek értelmiségivé válását. /Ld. k. és 5. sz. mellékletek/ -Mindezek a feszültségek még nyilvánvalóbbakká válnak akkor, ha azt is számításba vesszük, hogy az általános iskolából a legjobb tanulmányi eredményt elérteknek csak egy része jelentkezik gimnáziumba /ők viszont rendszerint a néhány tucat kiemelkedő színvonalú gimnáziumba./, a többiek, különösen a fiúk, a "divatos", keresett szakmákat adó szakközépiskolákban, esetenként szakmunkásképző intézetekben tanulnak tovább. így a felsőoktatás későbbi meritési bázisát igen nagy szám— ban azok fogják meghatározni akik gyengébb tanulmányi eredményükkel vagy még el nem döntött aspirációikkal a gimnáziumi tanulók nagy többségét jelentik. /А gimnáziumi keretszámokat rendszerint csak a szakközépiskolákba, szakmunkásképző intézetekbe fel nem vett jelentkezők átirányításával lehet betölteni./- igen kicsi a középiskola folyamán /15-16 os/.- legjelentősebb a felvételi vizsgákon /1937-ben 6l fí-os/.- a felsőoktatásban alacsonyabb a nemzetközi átlagnál /l'--13/»/Ez az arány is tartalmaz nem tanulmányi okokra visszavezethető kiválást. /Л fejlett felsőoktatással rendelkező országokban nem ritka a 30-60 ;ó-os szelekció sem, bár ezek a magasabb arányok a magyarnál széle • sebbkörü bekerüléssel együtt értendők./

A fentiekből következik, hogy a felvételi rendszer csak a közép és felsőfokú oktatás,/sőt, a közoktatás egésze/ tartalmi és mennyiségi fejlesztésével összhangban korszerűsíthető;