Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1987-1988

1988. július 5., 10.rektori tanácsülés

viszonyok változnak, a társadalom - a tudományos-technikai fej­lődés következtében - egyre több és változó összetételű értel­miséget igényel, és folyamatosan növekszik a feszültség a felsőoktatásba bejutni szándékozók körében. Mindemellett a be­iskolázottak arányát illetően számos nemzetközi összehasonlí­tás utal elmaradásunkra. A jelenlegi keretszámok abszolút mér­tékben is alacsonyak, és szerkezetükben sem felelnek meg az igényeknek. A keretszámok tervezésekor három tényezőt kell figyelembe venni, a népgazdaság szakemberszükségletét, a jelentkezők számát és minőségét, valamint a felsőoktatási intézmények átbocsátóképessé - gé t /részletes elemzést az 1. sz. melléklet tartalmaz/. A szakemberszükséglét tervezhetősége szakterületenként válto­zó. Egyes területeken a tervezés viszonylag pontos lehet, más területeken csak irányértékek adhatók, és a szakterületek egy jelentős részében még ez is illuzórikus. Ezért azoknál a szak­máknál, ahol a szakemberszükséglet nagyobb biztonsággal tervez­hető, ott ezt, ahol a tervezés bizonytalansága nagy, a- tovább­tanulási igényt kell nagyobb súllyal számítani. Még a jól ter­vezhető területeken is emelni kell . a beiskolázottak számát, és csak irányszámokat szabad megszabni, azt is csak néhány év át­lagában. A koncepció lényeges új eleme, hogy a ténylegesen fel­vehetők számát a tervszámok, a jelentkezők mennyiségének és mi­nőségének, valamint saját átbocsátóképességük ismeretében a fel­sőoktatási intézményeknek kell meghatározniuk. Az irányszámok rugalmasabb kialakítása lehetőséget ad a demog­ráfiai változások figyelembe vételére. A népességfejlődési vizs­gálatok szerint a 19 éves korosztály létszáma a jelenlegihez be véve legalább ugyanilyen arányban kell emelni. A létszámeme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom