Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1987-1988
1987. december 14., 5. rektori tanácsülés
3 bizottságot is/ munkájában. Az egyetemen működő bizottságokba a KISZ testületek küldhetnek képviselőket. Azokban az oktatási egységekben, ahol működő KISZ alapszervezet van, ott a KISZ szervezet részt vesz az oktatási egység tanácsában. A jogok kölcsönös gyakorlása érdekében az állami vezetők kötelesek azokban a kérdésekben, amelyekben a KISZ szervek a következőkben leirt jogokkal rendelkeznek, a kérdés megítéléséhez szükséges adatokat, tényeket és iratokat időben az illetékes KISZ szerv rendelkezésére bocsátani úgy, hogy testületi állásfoglalást lehessen kialakítani. A KISZ képviselők a szervezet képviseletét az egyes fórumokon az alábbi jogokkal látják el: Egyetértési jog Az 1. pontban felsorolt, egyetértést igénylő kérdések eldöntése előtt az állami vezetőnek ki kell kérnie a megfelelő KISZ testület véleményét és lehetőség szerint megállapodásra kell jutni. Szükség esetén, egyeztetés céljából kérni kell az illetékes pártszervek, illetve a felettes állami, illetve KISZ szervek segítségét is- Ha a döntésre jogosult állami vezerő és az egyetértési jogot gyakorló KISZ testület nem tud egyetértésre jutni, akkor az illetékes felsőbb állami vezető a felsőbb KISZ testülettel egyetértésben dönt. Véleményezési jog A 2. pontban leirt kérdésekben a megfelelő KISZ testületnek, illetve KISZ vezetőknek véleményezési joguk van. Ez azt jelenti, hogy az illetékes állami vezető a döntés meghozatala előtt köteles a jogot gyakorló KISZ testület, illetve KISZ vezető véleményét kikérni. A KISZ t;estületei ezeket a jogaikat Írásban is gyakorolhatják. A KISZ testület, illetve KISZ vezető véleménye az állami vezetőt nem köti a döntés meghozatalában, de véleménykülönbség esetén az eltérést indokolni kell. Ez utóbbi kötelezettség értelemszerűen vonatkozik a KISZ testületre, illetve KISZ vezetőre is.
