Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1986-1987
1987. június 15., 8. rektori tanácsülés
Alaphálózati transzformátorállomás vivőfrekvenciás modellezése /lm/ Megbizó: VEIKI Egy, a magyarországi nagyfeszültségű alaphálózatban tipikusnak tekinthető transzformátorállomás 4o-5oo kHz-en jelentkező impedanciájának modellezését végezték. A modellben a transzformátorokat és a gyüjtősineket vették figyelembe, mindkettőt elosztott paraméterű hálózatnak tekintve. Egy kiválasztott transzformátorra a jellemző paraméterek számítását is elvégezték. Folyamatszabályozási Tsz AD-80 mikroprocesszoros adatgyűjtő-berendezés továbbfejlesztése /lm/ Megbizó: DRW A fejlesztő munka célja a korábbi megbizás keretében elkészített adatgyűjtő-berendezés továbbfejlesztése volt a Megbizó üzemi tapasztalatai és megváltozott igényei szerint. A továbbfejlesztés magába foglalta az aritmetikai műveletek számtartományának kiterjesztését és a müveletkészlet bővítését, a jelazonositó formátumának megváltoztatását, az eseménykezelés kiegészítését jelzőkürt és eseménykijelzés bevezetésével, a nyomtató programvezéreit be- és kikapcsolását, valamint szines grafikus monitor alkalmazását, összefoglaló technológiai folyamatábra megjelenitése és ciklikus frissítése céljából. Floppy diszkes mikrorendszer kifejlesztése /lm/ Megbizó: Közlekedéstechnikai és Szervezési Intézet /BME/ A Tanszék alvállalkozóként floppy diszkes adatgyűjtő rendszert készített a FöTAXI Vállalatnak. A teljes adatgyűjtő rendszer két részből áll: a képernyős terminálokból, amelyeket maga a Megbizó fejlesztett ki, és a floppy diszkes adatgyűjtőből, amelyeket a Tanszék fejlesztett ki. Egy adatgyűjtő rendszerhez 4 terminál csatlakozik. A FÖTAXI Vállalatnál a teljes menet-és fuvarlevél számitógépes feldolgozása a fenti rendszereken történik, a korábbi eljárásnál lényegesen gyorsabban, pontosabban. Ilymódon a Tanszék a fejlesztő munkával jelentős mértékben közreműködött abban, hogy egy nagyvállalatnál az ügyvitelgépesitésben komoly előrelépés történjen. Mikrohullámú Hiradástechnika Tsz Digitalizált beszédjelek zavarérzékenységének vizsgálata /Tk/ A beszédjel digitalizálására kidolgozott eljárások közül a differenciális delta kódmoduláció /DPCM/, valamint az adaptiv deltamoduláció /ADM/ vizsgálata céljából számitógépes modell készült. Ugyancsak program modellezte az átviteli rendszert is. A modellek segítségével egyrészről az optimális kódolási paraméterek értékét lehet egyszerű módon megállapítani; másrészről a csatornazajok minőségrontó hatása is nyomonkövethető. A fenti eljárások a zajtűrőképesség szempontjából összehasonlíthatók. 58
