Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1985-1986

1986. június 16., 6. rektori tanácsülés

Az egyetemi tanársegédek és adjunktusok munkájának erkölcsi el­ismerése sem kielégítő. /Lásd: 17.sz. táblázat/ Elnöki Tanácsi kitün­tetést alig /gyakorlatilag nem/ kap ez az oktatói réteg /0,2 #/, minisz­teri kitüntetésben 6 $>-uk részesül. II. Л vizsr.ált réteg főbb problémái 1. Anyagi jellegű problémák: Legnagyobb probléma a méltatlanul alacsony munkabér. I960 és 05 között az egyetemi oktatók reálbére átlagosan 13 %~ot csökkent, ezt a tendenciát meg kell forditoni, mert a tűrőképesség határán vagyunk. Ä vállalati műszaki értelmiség bérhelyzetének javi­­tása már megkezdődött, s ez nagyfokú kontraszelekcióhoz vezethet. A legjobbak gondolkodnak azon, hogy elhagyják az egyetemet. A felmérés alapján e réteg 50 %-ának alapvető anyagi problémái vannak. A KK- munkákból származó jövedelemért egyre nagyobb erőfonzitésokét kell tenni. Egyre többet kell dolgozni ugyanezért a KK jövedelemért, ezért hajszoltság, egészségügyi panaszok jelentkeznek. A csökkenő KK-1 ehet őr­ségek miatt egyre több kényszerű rutinmunkát.kell végezni, amelyből tudományos téren nem lehet profitálni. A KK egyre inkább bérkiegészí­téssé válik, s a nyugdíjba mégis csak a 20 0-a számit be. A szociális helyzet felmérése/összefoglalóját lásd a mellékletben/ is arra utal, hogy ez a réteg' anyagilag súlyos helyzetben van. 76 $-uknak 2 vagy több gyermeke van, 45 c/°-vk idős szülőket támogat, sok fiatal egyetemi oktatót a szülőle támogatnak, 35 %-uknak nem meg­felelő a lakáskörülményeik. Az utolsó öt évben nem volt külföldön 25 %-ulc, s több mint 50 jS-uk anyagi okok miatt nem tudja kulturális és sport igényeit kielégíteni. Legsúlyosabbnak a lakásproblémát tart­ják. 2. I.amkakörülmcnyekkol kapcsolatos problémák Ahogyan a tanársegédek és adjimktusok helyzetét elemző táblázatok adataiból is kiderült, e réteg munkáját a nagyfokú szétaprózottság jel­lemzi. Az oktató-nevelő, kutató munka mellett túl sok bürokratikus,

Next

/
Oldalképek
Tartalom