Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1985-1986
1986. április 21., 5. rektori tanácsülés
2 \ Oktatóink körében a legismertebb nyelv az angol, majd az orosz és a német nyelv következik. Figyelmet érdemel, hogy az egyetemi tanárok körében a német nyelv a legismertebb /88 %-uk tud németül/, a docensek körében az orosz /78 %-uk/, az adjunktusok ill. a tanársegédek körében az 'angol vezet /60 %-uk tud angolul. Lásd: Melléklet 3. és 4.sz. táblázat./ Karonként vizsgálva csak az oktatók nyelvtudását /Melléklet 5.sz. táblázat/ megállapíthatjuk, hogy differenciált a kép. Legjobban áll a Vegyészmérnöki Kar /két, vagy több idegen nyel vet-ismer az oktatók 83 %-a/. Ha a közép-, v. felsőfokú állami nyelvvizsgával rendelkezők számát vizsgáljuk, kedvezőtlenebb a kép. Amíg például s-aját bevallásuk szerint oktatóink 63 %-a tud angolul, ebből a nyelvből csak 32 %-uknak van nyelvvizsgája. /Lásd: Melléklet 6.SZ. táblázat/. Orosz nyelvből periig csak 22 %-uk tett közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát. Érdemes megjegyezni, hogy a vezető oktatók körében, bár legtöbben tudnak idegen nyelven, náluk legalacsonyabb a nyelvvizsgával rendelkezők aránya. A nyelvtudás kritériumának nem tekintettük kizárólag a nyelvvizsgát, a tényleges nyelvtudással rendelkezők számát ezért becsültük. Tényleges nyelvtudásként például nem fogadtuk el a kandidátusi ill. alapfokú nyelvvizsgát. A vizsgával nem rendelkezők, de saját bevallásuk szerint nyelvtudással rendelkezők 50 %-át tényleges nyelvtudásnak számítottuk. Ilyen meggondolások alapján, ahogyan a Melléklet 7.sz. táblázatában feltüntettük, 1 idegen nyelvet ismer az oktatók mintegy 60, a kutatók 55-60 %-a. Két- vagy több nyelvet tud az oktatók 40-50, a kutatók 30-40 %-a. Elfogadható szinten egyetlen idegen nyelvet sem tud az oktatók 40, a kutatók valamivel több, mint 40 %-a. Mindebből következően: annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentős előrelépés történt az idegen nyelvek ismerete terén, még sok oktatónknak és kutatónknak kell idegen nyelvet tanulnia, illetve nyelvtudását fejlesztenie.
