Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1985-1986

1986. április 7., 4. rektori tanácsülés

- 43 száméra megoldatni, mely rádöbbentené őket arra, hogy mekko­ra különbség van az "elvileg rendben van" és a "meg is csi­nálható* között. Nem mindenki tanul meg nálunk igazón jól dolgozni, sajnos sokak számára a munka szépsége, értéke devalválódott. Javasolják a több gyakorlat bevezetését pl. célszerű lenne az I. évfolyamokon bevezetni a havonta egyszeri üzemlátoga­tást. Jó gondolat egy "félüzem" szervezése az egyetemen. / Mások javasolják, hogy kapjon nagyobb hangsúlyt az oktatás­ban a közgazdaságtan, a nyelv, a szociológia, a kézművesség. Elgondolkodtató javaslat az, mely szerint úgy tudjuk a fő problémát megoldani, ha alapvetően megváltoztatjuk az ará­nyokat. E modell szerint az elméleti oktatás 5 évig az e­­gyetemen folyik, a gyakorlót 2-5 év között a munkahelyen, majd a szakmérnökképzésben a gyakorlati alkalmazás technikai ismeret szerzése. Mások az alapozó képzést szakosítanák /pl. a fejlett ipari országok a 8ü-as évek után 3 évre növelték az alaptárgyi képzés idejét az egyetemeken/, Mindnyájan egyetértettek abban, hogy sokkal több, értelmes, probl' :át felvető gyakorlati feladatot kellene megoldatni, jobban a gyakorlati ismeretek megoldására kellene orientál­ni a képzést, alapvető hiba, hogy a kettőt elválasztjuk egy­mástól, pedig az elméleti problémák legtöbbször a gyakorlat­ban vetődnek fel. A laboratóriumi - gyakorlati órák számát heti 2-3 órára kel­lene felemelni, ugyanakkor biztositani, hogy ne csak gyakor­lati óra, de gyakorlati jegy is szerepeljen, mint értékmérő az indexben. Fontos lenne az oktatók ismeretanyagának az éllandó felfris­sítése, az oktatók állandó, оегтапепз képzése, önképzése -

Next

/
Oldalképek
Tartalom