Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1985-1986
1986. január 20., 3. rektori tanácsülés
A vi11amosmérnökképzés ma megpróbálja helyettesíteni a számítástechnikai mérnökképzést is, de ez eddig nem sikerült és távlatilag nem is szerencsés megoldás. Véleményünk szerint ez ma már két -vagy több- önálló szakma. Ha vannak is átfedések, nem helyettesítheti egyik a másikat. Igaz,hogy a villamosmérnöki képzésben a szakma sajátosságaként ma sokkal komlyabb .számítástechnikai ismereteket kell elsajátítani, mint a többi karon végző mérnököknek. A számítástechnikai szakemberképzés azonban más, ettől tartalmában és mélységében különböző magasabb szintű, kifejezetten számítástechnikai' oktatást kíván. Ahogyan ma már nem lenne elképzelhető a villamosmérnökök képzése a Gépészmérnöki Kar keretein belül (amint ez korábban volt), ugyanúgy nem tartható tovább a számítástechnika és a villamosmérnöki tudományok együttes oktatása sem. A számítástechnikai oktatás korszerűsítéséhez sürgősen létre kellene hozni egy számítástechnikai / informatikai/ kart, egy számítástechnikai intézetet és számítástechnikai tanszékeket. Ez biztosítana egy megfelelően magassz intu oktatási és kutatási bázist. Itt kellene megoldani, hogy a hallgatók "éles" kutatási- fejleszt ési f e1 ad at оkba i s b e к ap c sо1 оd hass anа к. 111 к e1 lene végezni az alapképzést egységes elvek szerint valamennyi karon és a számí tógépes speciali stáк képzéséneк mindén fázisát /el őкépzés, szакképzés , továbbképzés/. Az intézethez kellene tartoznia egy korszerű számítógépes laboratóriumnak, bemutatók, laboratóriumi mérések végzése céljából leáll i tható,szétszedhető egységekből álló konfigurációval és működő, 0 к t a t ó c é 1 ci s z á m í t о g é p e к kel, val a m i n t egy nag у t e 1 j e s i t m é nyu, központi szolgáltatásokat adó számítóközpontnak. A BliE számára az ETH számítástechnikai oktatásszervezése és eszközellátottsága s z о 1 g á 1 h a t. m i rvt á u 1 . A számítástechnikai oktatás és az eszközei látás koszerűsitése a ВНЕ számára sürgős feladat, mivel a jelenlegi elmaradottságunk kb 10 éves a külföldhöz képest, és 3-4 éves hazai viszonylatban. A кü1fö1di egуetemeкen uqуanis а кőrsz erü számítógépes i smereteк oktatásának követelményeihez történő igazodás /az általunk is javasolt új szervezeti formák kialakítása/ 1975—7<S*—ban történt meg, a hazai intézmények viszont 1981-82-ben alakították ki az 1 smer tetett formákat. Vizsgálataink végeredményeként egyértelműen arra a követkéztet é s r e j u t о 11 u n к , ti cd q у e g у e t e m u n к ö n a 1 e 11 e t ő 1 e g r övi d e b b i d ö n b e 1 ü 1 be kell indítani az önálló szervezeti keretben folyó számítástechnikai szakemberképzést. Erinek indokait a fenti részletesebb elemzésből 1-1 tőmondattal kiragadva az alábbiakban 1 átjuk:- A népgazdaságnak szüksége van ilyen szakemberekre.- A számítástechnika önálló tudományággá nőtte ki magát.- Külföldön (Keleten és Nyugaton is) e tudományág szakembereinek képzése önálló szervezeti keretek között, folyik.- Magyarországon főiskolai szinten már létrehozták a számítástechnikai szakemberképzés formáit. Az élet ilyen irányú késztetése ott fogja létrehozni a felsőfokú számítástechnikai szakemberképzés szervezeti kereteit, ahol affinitást mutatnak ezirányban. Ilyen felsőfokú intézmény már ma is több van. Elhibázott dolog lenne, ha ez végül is nem ott kerülne megvalósításra, ahol ma a legkomolyabb felkészültséggel és tapasztalatokkal rendelkező szakembergárda rendelkezésre áll. Ha pedig - véleményünk szerint - ez a felsőfokú intézmény a Budapesti Műszaki' Egyetem.
