Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1985-1986
1986. január 20., 3. rektori tanácsülés
- 6 E képzés tartalmát döntően Baját osságai na к megf e1e 1 ően vonatkoztatva. Ezért erről Megemlítjük viszont, hogy számi tástechnika alkaimazói ezért, célszerű megvizsgálni a a karoknak kell meghatározni a szakma , külön szakokra esetleg ágazatokra itt részletesebben nem' szólunk, a szakmérnökképzésben a korszerű ismeretek különös jelentőséggel bírnak, tanterveket ebből a szempontból is. 2.3 Számítástechnikai mérnökképzés A jelen anyag előkészítésénél a számítástechnikai' mérnökképzés képzési céljainak körvonalazásához -- ilyenek hiányában -• hazai tapasztalatokat felhasználni nem lehetett. A kétségtelenül érzékelhető népgazdasági igények és a szakterület' művelői által hangoztatott fejlődés hatására az alábbiak mégis vázolni törekszenek a legfontosabb ismérveket. A számítástechnikai mérnök képzés célja, hogy szakembert képezzen információs rendszerek, vagyis mindazon szoftver és hardver eszközök tervezésére, gyártására, üzemeltetésére, javítására és szervizelésére amelyeket az alap--, vagy az alkalmazói képzésnél felsorolt feladatok s оr á n h aszná1n а к. Bár az, előkészítő munka időtartama nem volt elégséges ahhoz, hogy a számítástechnikai mérnök szakismereteire vonatkozólag egységes vélemény alakuljon ki, a vélemények: közös - és ezért teljességet nem jelentő*- halmaza az alábbiak szerint összegezhető:- CPU és memória típusok és működésük- a különböző perifériák rendszertechni kája- kis, közepes és nagy gépes rendszerek-- operációs rendszerek, programrendszerek- AMT rendszeгeк- szoftver technológia- numerikus matematika, operáció kutatás- mesterséges intelligencia- e rn I:;) e r — g é p kapcsolat- modellezés- távadat feldolgozás (TAF)- adatátvitel nyilvános hálózatokon-• számítóg é p hál ó z a t о к (Az itt felsorolt címszavak nem mind azonos fajsúlyúak.) A jelen anyag előkészítése során az a benyomás alakult ki, hogy egyetemünkön vannak számítástechnikai műhelyek, amelyek a számítástechnikai mérnökképzés megszervezéséhez hasznos tanácsokat, működtetéséhez pedig értékes rész-tevékenységeket nyújthatnak. Ugyanakkor az is valászinűsithető, hogy egy ilyen képzés egyébként kívánatos — mihamarabbi beindításakor az oktatás tartalmi és formai jegyei még nem lesznek teljesen kikristái yosodottak. Ezért a számítástechnikai mérnökképzés tantervének, tárgyprogramjainak, az oktatásban közreműködő belső érs külső szakemberek körének nagyfokú nyitottsága és rugalmassága feltehetőleg az oktatás javára válna. Hasznosnak tűnik az is, ha az ezen oktatás magasabb évfolyamain tervbe vett tantárgyak a jelenlegi képzési formák alkalmasan választott pontjain - pl. hardver téma esetén a villamosmérnöki karon — fakultativ tárgyként. már előre próbaképpen lefutnak. A számítástechnikai mérnök képzés korai beindításánál mérlegelni célszerű az egyetemen kívüli erőforrások és eszközpark bevonását ezen oktatásba. A jelen anyag kialakulása után értesültek az előkészítők arról, hogy a Villamosmérnöki Karon megkezdődtek az Informatikai mérnök szak 1986. szeptemberében történő beindításának előkészületei. (6. számú melléklet) Bár az elnevezések — informatikai ill. számítástechnikai — eltérőek, de indíttatásukban a Villamosmérnöki Kar kezdeményezése és a fentebb szorgalmazottak egybecsengenek.
