Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1985-1986
1986. január 20., 3. rektori tanácsülés
1 Bevezetés Az egyetem vezető testületéi közül utoljára 1983. decemberében az Egyetemi Tanács foglalkozott a számítástechnikai oktatás helyzetevei. Az eltelt két évet az el ektroni zác:i 6 és a számítástechnika igen dinamikus fejlődése jellemezte. Ezért időszerű, hogy a Rektori Tanács az ET 1983. december 12~i ülésen hozott határozatok végrehajtásának értékelésével,- a jelen helyzet legjellemzőbb vonásainak áttekintésével,- az oktatást segítő számítástechnikai eszközháttér számbavételével,- az egységesítés ésszerű szorgalmazásával és- megfelelő határozatok hozatalával felmérje a számítástechnikai oktatás helyzetét, és kijelölje a továbblépés fő irányait. A Rektori Tanács e napirendjének előkészítésére az Oktatási Rektorhelyettes 1985.szeptemberében munkabizottságot hozott létre, valamint írásban kérte a karok értékelését a számítástechnikai oktatással kapcsolatos kérdésekről. A jelen előterjesztést az l.számű mellékletben csatolt kari vélemények és a munkabizottság által elérhető egyéb információk, vélemények és tapasztalatok alapján állítottuk: pssze. 1.Eleszámoló az Egyetemi Tanács 1983. december 12-i ülése határozatainak végrehajtásáról 1.1 A számítástechnikai oktatás fejlesztésének egyik alapfeltétele az oktatóknak erre történő magas szintű felkészítése és rendszeres továbbképzése. Erre minden karnak nagy súlyt kell helyeznie. Ezen a területen egyértelmű előrelépés tapasztalható. Egyetemünk egyre több oktatója és dolgozója ismerkedik meg valamelyik számítógép típussal illetve annak programozásával. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amelyik tanszékre pl. személyi számítógépek kerültek be, ott rövid időn belül kialakult egy-egy olyan mag, amely megtanulta és napi munkájában hasznosította az új technikát. Ez azonban általában autodidakta módon történt és elsősorban a gépek programozására vagy egyes alkalmazói rendszerek használatára irányult. (Két kar véleménye tért ki e kérdésre.) 1.2 A számítástechnikai alapképzést a kar (szak) sajátosságait, lehetőségeit figyelembe véve kell szervezni, biztosítva az interaktiv ember-gép kapcsolatot, lehetővé téve, hogy a számítástechnikai eszközök használatában, a feladatok algoritmizálásában, a programozásban a diákok megfelelő készséget szerezzenek. Az oktatást döntő módon az erre a célra berendezett számítástechnikai laboratóriumokban keli folytatni.
