Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1985-1986

1985. november 25., 2. rektori tanácsülés

kezésének hiányában — legkésőbb a kiadás előtt egy hónappal kell közölni. A kiadás időpontját a munkáltató csak a dolgozóval történő megállapodás vagy rendkívüli ok miatt változtathatja meg.

(2) A szabadság kiadása időpontjának meghatározásánál a dolgozót előzetesen meg kell hallgatni, és kívánságait a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni. A szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki, azonban ilyen esetben is egybefüggően kell biztosítani tíz munkanap szabadságot.

4. § (1) Ha a dolgozó munkaviszonya év közben megszűnt, vagy munkaviszonya a szerződéses üzemeltetés miatt szünetel, illetőleg sorkatonai szolgálatra hívták be, és a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Ha a dolgozót a felmondási idő alatt legalább a kötelező felmentés és a ki nem adott szabadság tartamának megfelelő időre felmentették a munkavégzés alól, a szabadságot — pénzbeli megváltás nélkül — kiadottnak kell tekinteni.

(2) Ha a dolgozó a munkaviszonya megszűnéséig (szüneteléséig) több szabadságot vett igénybe annál, ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözeire járó átlagkeresetét a munkabéréből le kell vonni, illetőleg tartozását a „Munkavállalói igazolási lap”-ra fel kell jegyezni. Nem szabad a többletet levonni, ha a dolgozót sorkatonai szolgálat teljesítésére hívták be, vagy munkaviszonya nyugdíjazására tekintettel szűnt meg. Ugyancsak nem vonható le a többlet a dolgozó halála esetén.

(3) Ha a dolgozót év közben más munkáltatóhoz helyezik át, szabadságát a két munkáltatótól együttesen kapja meg. Ennek megfelelően a ki nem adott szabadságot a dolgozónak új munkahelyén kell megkapnia, a többletet pedig be kell számítani az új munkáltatótól járó szabadságba. A ki nem adott, illetőleg a többletszabadság mértékét a „Munkavállalói igazolási lap”-ra fel kell jegyezni.

5- §■ A munkáltató — kivételesen fontos érdekből -1- a dolgozó már megkezdett szabadságát félbeszakíthatja. Az így felmerült utazási és egyéb költségtöbbletet a munkáltató köteles megtéríteni. Ilyen esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és visszautazással, valamint az időközben munkával töltött idő nem számít be a szabadságba.

Mi- 43. § (1) A dolgozót — kérelmére — közérdekű okból, valamint személyi és családi körülményeire tekintettel a munkáltató rendkívüli vagy fizetés nélküli szabadságban részesítheti. Jogszabály ezek engedélyezését kötelezővé teheti.

(2) A terhes, illetőleg a szülő nőt szülési szabadság, a munkája mellett továbbtanuló dolgozót pedig tanulmányi szabadság illeti meg. Ezekben az esetekben munkaviszonyra vonatkozó szabály munkaidő-kedvezményt is biztosíthat.

Jegyzet: Lásd az MK 101. számú állásfoglalást.

Mt. V. 54. § (1) A terhes, illetőleg szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Jogszabály egyes sajátos esetekben eltérően rendelkezhet.

(2) A szülési szabadság, megszűnik, ha a gyermek halva születik, vagy a szülési szabadság ideje alatt meghal, a halál napját követő nyolcadik napon; ha pedig az újszülöttet állami gondozásba adják, az azt követő napon. A szülési szabadság azonban ezekben az esetekben sem lehet hat évnél kevesebb.

(3) A dolgozó nő kérelmére a munkáltató a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából harmadik — súlyosan fogyatékos gyermek esetében annak hatodik — életéve betöltéséig, a gyermek betegsége tartamára pedig az otthoni ápolás érdekében a gyermek tízéves koráig fizetés nélküli szabadságot köteles biztosítani. A fizetés nélküli szabadság a gyermekét egyedül nevelő, illetőleg a táppénzre, gyermekgondozási díjra vagy segélyre jogosult apát is megilleti.

(4) A szülési szabadság, valamint a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a társadalombiztosítási, illetőleg a gyermekgondozási segélyre vonatkozó szabályok szerint jár a dolgozó nő részére ellátás.

Jegyzet: Az Mt. V. 54. § (1)—(3) bekezdésének szövegét a 4/1985. (X. 17.) MT számú rendelet 1. §-a állapította meg; egyidejűleg a (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változott.

Az (1) bekezdéshez lásd a 101/1983. (Mii. K. 1.) MüM számú utasítást, melyet a 10/1977. (Mü. K. 5.) MüM számú utasítás módosított. A (4) bekezdéssel kapcsolatban a 10/1982. (IV. 16.) MT számú rendelet a 4/1982. (IV. 16.) EüM számú rendelet és a 2/1982. (IV. 26.) SZOT számú szabályzat rendelkezik.

Mt. V. 55. §. A dolgozó nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer háromnegyed óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egyszer háromnegyed óra munkaidő-kedvezmény jár. Ez a munkaidő-kedvezmény a napi négy-hat órában foglalkoztatottakat csak az első hat hónapban és naponta egyszer illeti meg. Ikrek ese26