Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1983-1984
1983. október 24., 1. rektori tanácsülés
2 Л külföldi hallgatók nagy része államközi megállapodások .alapján folytatja tanulmányait. A fejlődő országokból a politikai, társadalmi és nemzetközi demokratikus szervezetek /MSZMP, KISZ, SZOT, Szolidaritási Bizottság, KGST, OVII/ útján érkeznek Ö3ztöndijások. Л nem európai szocialista országokból és fejlődő országokból érkezett hallgatók teljes költségét a magyar állam vállalja. Az ellátási költség az alábbi lényeges tételekre oszlik: havi 1940.-Ft ösztöndíj; megérkezéskor 3000.-Ft, a későbbiekben 2000.-Ft ruhnsegély: az első évfolyamon 1500.-Ft, továbbá évenként egyszer 500.-Ft tanszersegély; havi 450.-Ft térités ellenében kedvezményes étkezés; 50.-Ft téritéssel kollégiumi elhelyezés stb. Az előző csoporttal megegyezik az európai szocialista országokból érkezettek helyzete, azzal a különbséggel, hogy az ösztöndijat itt a küldő ország biztosítja /kb 2500-3000.-Ft/hó/. Az önköltségesek külön csoportját képezik az un. tökéstéritésesek, létszámuk 21 fő. Ezen hallgatók havi 250 US /-nak megfelelő Ft összeget - félévre előre - kötelesek befizetni. Ha igénylik kollégiumért havi 90 Z-t; menzai ellátásért havi 35 Z-t fizetnek. A külföldi hallgatók karok szerinti megoszlása /lásd 2. táblázat/ egyenlőtlen. Mivel a külföldi hallgatók 91,2£~a a Budapesti Illszaki Egyetem valamelyik kollégiumában lakik, a kollégisták között a külföldiek aránya 19,9^, ettől az átlagtól az egyes kollégiumok nagy eltérést mutatnak / 3- táblázat/. 2. A külföldi hallgatók tanulmányi helyzete, az oktatással kapcsolatos problémák A külföldi hallgatók ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a magyar társaik, a tanulmányi és fegyelmi szabályzat rájuk éppen úgy vonatkozik. A velük való eltérő foglalkozás szükségessége elsősorban speciális helyzetükből adódik. Az eltérő iskolarendszer, nyelvi nehézségek és esetenként nem a legjobb képességű hallgatók • '
