Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1983-1984

1984. április 16., 5. rektori tanácsülés

2

vagy pl. "villamos-marxizmust" tanítsunk, nyilvánvaló, hogy a társadalomtudományi képzés nem lehet független az egyetemtől, a szakmától és a szakma,i gyakorlati valóságtól. Örvendetes, hogy oktatóink közül sokan készítettek pl. egyetemi doktori, sőt kandidátusi disszertációt olyan témakörben, ami nem esik távol az egyetem jellegétől. /Melléklet 1., 2. pont/. Igen sok a profil témájú publikációnk is. /Melléklet 3.pont./

Talán nincs túl messze az a.z idő, amikor profil témájú publikációs tevékenységünk 5-10'/o erejéig viszonzásra ta&l majd a szakmai oktatók részéről is olyan cikkek, tanulmányok formájában, amelyek a "túloldalról" hatolnak be az igen sók kiaknázatlan lehetséget rejtő határterületre.

A sikeres TDK konferenciákon a. pályaművek többsége és legtöbb dijnyerteó dolgozat is közvetlenül kapcsolódik az egyetem vagy az egyes ka.rok jellegéhez. A marxizmus oktatók közül már sok fiatalt küldtünk egyéves gyakorlati munkára ipari üzemekbe./Melléklet 6. és 7. pont/

Igen kedvező, hogy meghirdetett speciális kollégiumaink jelentős része is a közvetlen szakma, és a társadalomtudományok közötti határterületen mozog. /Melléklet 5. pont/ Ilyen irányban még több lépést tervezünk. Ez minden bizonnyal jótékonyan hat majd a szélesebben vett egyetemi integrációra, és közvetlen ha.szon szárma,zik belőle a, na.pi okta.tási-nevelési gyakorlatban is.

A karokon készitett nevelési tervek véleményezésébe és realizálásába is bekapcsolódtak munkátársaink, és többen vettek részt kari jegyzetek, kiadványok lektorálásában.

Közülülik kerül ki a közgazdasági képzést koordináló bizottság elnöke s a munkában mások is közreműködnek. Ha, nem is túl gyakran, de növekvő mértékben kérünk fel kari oktatókat spéciéi kollégiumi anyagaink véleményezésére, az órákon, továbbá