Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1983-1984

1984. március 26., 4. rektori tanácsülés

- 3 -Az itt megemlített három tényező számazerüsithetőség nélkül is jóval kedvezőbbé teszi a valóságos képet annál, amit az átfogó, távolról sem árnyalt statisztikai adatok elénk tárnak. /Itt jegyezzük meg, hogy minden béradat bruttó bért jelent./

Egy fontos körülmény viszont az adatokat negativ irányban módosítja. A fogyasztói árindexnél ugyanis a KSH nem fizikai dolgozókra kiszámított indexeivel operálunk /ami egyébként csak néha és csupán néhány tized százalékponttal tér el az általános fogyasztói árindextől/. Értelmiségi fogyasztói kosár Magyarországon hivatalosan nincs, de különböző tanulmányokból tudjuk, hogy ez, mai pénzben számolva 5-6000 forintos havi jövedelem felett már jól kivehetően eltérne az általános fogyasztói kosártól, és az értelmiségi fogyasztói árindex kimutathatóan ma.ga.sabb lenne az általánosnál. Nem rendelkezünk természetesen egyetemi fogya.sztói kosárral sem, de aligha vonható kétségbe, hogy ha. ilyen lenne, világoson megmutatkozna: a fogyasztói árindex diplomás dolgozóink többsége esetében egy vagy néhány ponttal rendszeresen meghaladja a KSH által 3zámitott fogyasztói árindexeket /kivételt legfeljebb olyan esztendők képeznének, amelyekben az áremelkedések zöme e lagalo.pvetőbb közszükségleti cikkeknél menne végbe/. Oktatóink, kutatóink jelentős hányadát az országos átlagot meghaladó mértékben érinti a lakáshoz jutás költségeinek emelkedése, a. könyv és folyóirat drágulás, a magasabb jövedelműeket a gépkocsi vásárlás és fenntartás, az üdülés, az utazások, vagy ismét csa.k az épitési költségek növekedése stb. Ezekben a.z áremelkedés jóvo.1 nagyobb, mint omit o,z összevont fogyasztói árindex mutat. Ami pedig a. pénz-jövedelmekből eszközölt me gt akar it ás oka, t illeti, nem mellékes tenyeső, hogy a reálkama.t már több mint 10 év óta. negativ, sőt egye3 nagyobb volumenű, céljellegű megtakarításokra vona.tkozto.tvo a negativ reálkamatláb időnként kétszámjegyű.