Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1983-1984
1983. október 24., 1. rektori tanácsülés
8 Л 2. és 3* számú táblázatok 1. 6з 2. oszlopában található számok a karok saját igénybevételét jelentik, a lehetséges maximális igénybevétel százalékában. A mollettük zárójelben szereplő számok a termek teljes igénybevételét jelentik. Itt tehát figyelembe vettük azokat az órákat is, amelyeket egy adott Icai- termében más karról tartottak. A zárójelben lévő számok arról adnak felvilágosítást, hogy a központi teremgazdálkodás milyen mértékben segíti a kari órarendek elkészítését. Látható, hogy a termek teljes kihasználtsága mintegy 5-10 ^S-kal magasabb mint a karok saját kihasználása. A 2. és 3* táblázatok 3» oszlopában található a karok részére a központi teremgazdálkodástól átadott összes óra és a kari teremidő aránya. A kar összes órájánál figyelembe vettük a kar saját termeiben és más karok termeiben megtartott órákat is. Bzt a számot viszonyítottuk a kari termek maximális óraszámához, tízen arányt csak heti 48 órás terhelés figyelembevételével számítottuk ki. A táblázatokból látható, hogy a gyakorlati termek vonatkozásában az Épít ó .mérnöki Kar és a Villamosmérnöki Ivar esetében a legmagasabb ez az arány, vagyis ezen naitató szerint e két kar esetében a legnehezebb az órarendek elkészítése. Az előadótermek vonatkozásában a Vegyészmérnöki Karon a legmagasabb a liar által ténylegesen lefoglalt teremidő és a kari teremidő aránya. Az elmúlt években lényegében ezen mutatók alapján került sor a termek szétosztására. A téremkihasználtsági mutató önmagában több szempontból sora ad egyértelmű képet a tantermek tényleges kihasználtságáról, tízen mutató lei számításakor néhány, a terem tényleges kihasználtságára jellemző tényt nem veszünk figyelembe. így például foglaltnak tekintünk egy 25-30 fős tantermet akkor is, ha esetleg csak egy 5-10 fős ötödéves ágazat vagy 2-3 levelező hallgató számára van foglalkozás a teremben. /
