Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1983-1984
1983. május 2., 7. rektori tanácsülés
11 -Üzemben kinyomtatott jegyzetek maximális példányszámát és oldalszámát korlátozni kell. Nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy az ilyen tipusu jegyzetkiadás csak azon jegyzetek esetén jöhet szóba, amelyeket lényegében eddig is az egyetemi Sokszorositó Üzemben nyomtattak ki, minőségük eléri a kiadó által megkövetelt színvonalat, és példányszámuk a várható forgalmazási idő alatt nem éri el a százat. Az ilyen tipusu kiadás egyetlen célja, hogy dolgozóink ilyen esetben is megkapják a honoráriumot. 5. A tankönyv és jeqyzetirással kapcsolatos módszertani kérdések, irányelvek Az előző fejezetek táblázataiból kitűnt, hogy a jegyzetellátottság az elmúlt években kismértékben romlott, és a jegyzeteink is "öregebbek" mint az 197ö/76-os tanévben. Ez dönvissza, tőén két okra vezethető Egyrészt a jegyzetirás anyagi és erkölcsi megbecsülése nagyon alacsony /erre a következő pontban még visszatérünk/, másrészt oktatóink között elbizonytalanodás érezhető a jegyzetek és tankönyvek szerepével kapcsolatban. Sokan úgy vetik fel a kérdést, hogy a hallgatók azért nem járnak előadásra, mert túl sok a jó jegyzet. Ezen megjegyzés mögött konkrét tények vannak, mégis ezen tények alapján a színvonalas jegyzet és tankönyvkiadásról lemondani nem lehet. Az Írásos segédanyagok szerepe oktatásunkban fokozatosan növekszik. Az elsajátításra érdemesitett ismeretanyag nő, ugyanakkor az egyetemi képzés időalapja az elmúlt években csökkent. A mérnöki tevékenységnek egyre inkább része az uj ismeretek önálló befogadása és alkalmazása. Az irásos anyagoknak oktatásban való alkalmazása és az irásos anyagokból történő ismeretelsajátitás készségének kifejlesztése egyre jelentősebb szerepet kell, hogy kapjon. Ehhez pedig megfelelő tankönyvek, jegyzetek szükségesek, mert a hallgatók nyelvtudása nem éri el azt a szintet, hogy idegen nyelvű irodalomból tanuljanak. A magyar nyelvű könyvkiadás pedig sok
