Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1980-1981

1980. október 6., 2. rektori tanácsülés

1 -A pedagógiai továbbképzés fontosságát a karok álta­lában elismerik ás szükségesnek tartják. Több kar /az Épitő-, a Vegyész-, a Villamos-, a Közlekedés­mérnöki Kar/ kifogásolja a tematikát, a tanultak hasznosíthatóságát, időnként az előadások színvona­lát. Véleményük szerint a tanfolyamok ezért is nem vonzóak. Hozzá kell tenni, hogy a nevelői feladattal való ellátás, annak számonkérése, ellenőrzése is sok kívánni valót hagy maga után egyes tanszékeken. Nem kielégítő a jó nevelési tapasztalatok, módszerek közre­adása és elterjesztése sem. A tudományos továbbképzésnél igen nagy szerepe van az egyéni kezdeményezésnek és a tanszék segitő közre­működésének, a szükséges lehetőségek biztosításának. Az elért eredmények /publikációk, tudományos elmek és fokozatok, tudományos közéleti szereplés stb/ alapján ezt a munkát az Egyetemen jónak kell Ítélni. Az egyes karok és tanszékek között azonban lényeges különbségek vannak./Az Építészmérnöki Kar e téren kifejtett munkája külön mérlegelést kiván/. Problémát elsősorban a tudo­mányos fokozat kellően meg nem alapozott tervezése, a feltételek hiánya jelent. Egyes tanszékek nem fordí­tanak kellő gondot a tudományosan is képzett káder­­utánpótlás biztosítására, különösen a fiatalok segí­tésére. Nem eléggé élnek az alkotó szabadság lehető­ségével. Egyes karok nem használják fel a külföldi, elsősorban a szovjet aspirantura lehetőségeit. Az Építőmérnöki Kar javasolja a szovjet aspirantúrára való tervszerű kiválasztást és felkészítést 2-3 évvel az aspirantura megpályázása előtt. A karok általában keveselik a külföldi tudományos konferenciákon való részvétel lehetőségeit, ami pedig fontos feltétele a tudományos továbbképzésnek. Ugyan­akkor пега élnek eléggé mindenhol a hazai konferenciá­kon való részvétel, a hazai tudományos ösztöndíj le­hetőségeivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom