Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1979-1980
1980. április 14., 5. rektori tanácsülés
- 2 -történjenek, mely határozatokat az 1980. február 2-i pártértekezlet is megerősítette. A fentiek előrebocsátása után a következő javaslatokat tesszük 1. A szorgalmi időszak, melynek jellemzője, hogy a hallgató a tanterv szerint rendszeres tanulmányokat folytat.előadásokat hallgat, gyakorlatokat végez, az ismeretanyagot folyamatosan elsajátítja, megszerzi az alkalmazási készséget, legalább 16 hetes. A vizsgaidőszak, melyben a hallgató az előirt vizsgákat leteszi /feltéve, he azokat a kari szabályozás szerint a fólőv folyamán, annak vógóig nem szerezte volna meg/ logfoljebb 5 hétig tart. A vizsgaidőszak magában foglalja az utóvizsga időszakot is. A kari sajátosságok figyelembevótelóvel a Kari Tanács dönthet úgy, hogy megfelelő oktatási módszerek, folyamatos számonkérés, stb, hatékony alkalmazása esetón a szorgalmi időszakot a vizsgaidőszak rovására moghosszabbitja. 2. A szorgalmi időszakban a kötött órarendi elfoglaltság nem lehet heti 30 óránál több, ebbe a 30 órába nem számit belő a kötelező testnevelési óra. Az egyes tárgyak heti óraszámait az 1978. április 17-i tanácsülés! határozatban megadott átszámítási táblázatból kiindulva, azokon megfelelő korrekciókat alkalmazva határozzák meg újra a karok. Továbbra is maradjon változatlan az egyes tárgyak programban meghatározott tananyaga, a tantárgyak célkitűzése, a tárgyak egymáshoz képesti súlya, azonban figyelembe kell venni a különböző tárgyak, különböző elsajátithatósági körülményeit és ennek megfelelően lehet módosítani az óraszámokat, a tantorv szerinti arányokhoz ké pest, A tört óraszámokat lehetőleg meg kell szüntetni. /Az egyes tárgyak óraszáma általában nem lehet alacsonyabb az automatikus csökkentés által kiadódónál/, A heti 30 órát emelni lehet a következő esetek valamelyikében: в/ legfeljebb 32 órára, ha az első 1-9 félévek átlagos óraszáma nem több 30-nál /testnevelés nélkül/.
