Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1978-1979

1979. június 4., 6. rektori tanácsülés

5 "Szintontartás 11 /tudás-korszorűsités/: a szakember as általa korábban elvégzett tanulmányok során negisnert tu­­donánytőrülőtökről aogssorzi azt аз isnerоtanyagot /infor­mációkat ás készséget/, noly аз adott alapképzésbe anóta beépült, tokát tudása naprakésszé válik. Átképzés /interdiszciplináris képzés/! a szakember végzettségével o^yosü szinten szeres valaaoly másik szak­­tőrülőtr61 ismerőtöket /pl. oki, gépészmérnök oki, villa­­moSnórnöki oklovolot kap, vagy oloktronikai problémákkal foglalkozó tanfolyamra jár/. Spocialisáció: a műszaki szakomkor olyan résztorülo­­ton szoros ismereteket, osotleg képességeket, am oly a vég— sottsútónok megfelelő szintű alapkópsósbon nőm, vagy nőm megfölelő mélységben ssorepolt, és azóta som szoropoi /pl. gazdasági mérnökképzés/. Az utóbbi károm /tokát a szoros értőimében nőm, csak a tágabb értelemben vott/ továbbképzés általában az alap­­oklovolot kiadó műszaki felsőoktatási intézmény föladata ugyan, do célszerű a teljes műszaki folsőoktatáci hálóza­tot egységes személyi-dologi bázisnak tokintoni, A tudésképzés és. a mérnöki továbbképzés tartalmi kap­csolatát is igen időszerű oinélyitoni, 3. A továbbiakban a "továbbképzés" fogalma - külön megjegyzés kijén - a szó tágabb értőimében vott posztgradu­ális képzésre utal, és a következő koncepcionális célokat tűzi ki: a/ megfelelő korotok és feltételek mellett biztosí­tani kell a kommunista szakemberképzés keretében a mérnöki alapképzés és a mérnöki továbbképzés valamennyi fajtája és szintje között a dialektikus, nyilt rendszerű és tervszerű kapcsolatot, amelyben a továbbképzést csak alkalmassági kritériumok korlátozzák;

Next

/
Oldalképek
Tartalom