Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1978-1979
1979. június 4., 6. rektori tanácsülés
- 2 A felsőfokú müszaki szakember—képzés tartalma és saorvocoto as utóbbi évtizedben jelentősön korszerűsödött, hozzásegítve a népgazdaság előtt dlló föladatok minél erodnónyoaobb elvégzéséhez, Es a fejlődés lehetővé tette, hogy a figyelem a korábbiakhoz kúpost nagyobb nórtókbon a továbbkópsós felé tolódjék, biztosítva a mérnökök alap- és tоvábbkópsósо dialektikus kölesöhhatását. E szempontok kövotkosotos érvényesítése- növeli a nórnökök tudását, annak naprakóa z э é gé t óo műszaki—tudományos alkotóképességüket;- loliotövó tossi egyes, főleg spocidlis tárgyaknak a mérnöki alapképzésből a továbbképzésbe történő átirányítását ;- sogiti a népgazdaság igényűinek megfelelő átképzést és interdiszciplináris képzést. A konoepció özeknek аз alapcéloknak an eredményes megvalósításához kíván hozzájárulni, érvényesítve azt az alapelvet, hogy a mérnökök továbbképzésének döntő módszere az egyéni /önálló/ tanulás, melyot azonban az állam is támogat. X, Bevezetés, fogalmak, alapolvok A mérnök-továbbképzés alapvető feladata a tormolés /ipar, élelmiszergazdaság, stb,/ és a szolgáltatás /közlekedés, hírközlés, stb./ területén dolgozó mérnökök tudásának és alkotókészségéinek fejlesztése, de feladatai vannak a más torüloton /fegyveres erők, oktatás, kutatás, stb,/ működő mérnökökkel кареsolatban is, A mérnökök képzése /továbbképzése, tudományos utánpótlás-képzése/ köretében a következő fokozatokat tartjuk szem előtt:
