Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1978-1979

1979. június 4., 6. rektori tanácsülés

- k -egyetemi évek alatt bekövetkezendő változásokat is figyelem­mel kiséri és elemzi. További törekvésünk volt a hallgatók morbiditási viszonyainak testi fejlettségével és akceleráci­­ós problémákkal kapcsolatos antliropometrial vizsgálata, a családtervezési tanácsadás, a korszerű és egészséges táplál­kozásra nevelés, a kollégiumban lakók egészségügyi kulturált­ságának emelése, valamint segítségnyújtás az ifjúságnak abban, hogy szabad idejét aktiv pihenésre használja fel, egészsége érdekének megfelelően. Az oktatók és dolgozók öt évenkénti, a veszélyeztetett munkakörben lévők három évenkénti részletes szakorvosi szűrővizsgálatának bevezetése. A Budapesti Iíüszaki Egyetem hagyományaival és hallgatói lét­számával egyedülálló helyet foglal el a hazai mérnökképzésben. A civilizáció által teremtett uj környezeti tényezők az era- » bernek idegenek, ezekhez alkalmazkodnia kell. Az idő az a lé­nyeges faktor, amely a civilizáció jelenlegi rohanó fejlődé­se mellett már alig áll kellő mértékben rendelkezésre, liilyen határok között mozoghatnak a szervezetre ható exogen tényezők anélkül, hogy a szervezet egészségét veszélyeztetnék? Ilit kell tennünk, hogy a szervezet adaptációs készsége növekedjék, il­letve a szervezetet megvédhossük az extrém hatásoktól? A kör­nyezeti feltételekben beállhatnak olyan mennyiségi vagy minő­ségi változások, amelyek meghaladják a szervezet adaptációs határait és átmeneti, vagy maradandó kóros elváltozásokat, egészségkárosodást hóznak létre. Ilyen esetben már a gyógyí­tó medicináé a szó, amely elsősorban a szervezeti reakciók belső törvényszerűségeit, illetve az egészség helyreállítá­sának individuális módozatait kutatja. Az utóbbi évtizedban az urbanizációs ártalmak a rohanó, túl­feszített élettempó, a dohányzás, az alkohol következtében az un, civilizációs betegségek gyakorisága rohamosan növek­szik. A civilizációs betegségeket számos ismétlődő tényező alakit ja lei. Ilyen és igen jelentős pl. a helytelen életmód, a mozgás, a testi aktivitás hiánya. Ez elsősorban a nagyvá­rosi lakosságra jellemző, ahol a hajszolt élettempó az ideg­­rendszerre^ döntően annak vegetativ réstéré jelentős hatást gyakorol. A szervezet védelcezósmódja túlműködéssel kivédeni

Next

/
Oldalképek
Tartalom