Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1978-1979
1979. január 22., 4. rektori tanácsülés
- 9 -Látható, hogy a származástól gyakorlatilag független a munkát vállalók aránya. Jelentős különbség egy helyen található: a mezőgazdaságban dolgozó fizikai- és egyéb származási kategóriákba tartozók közül sokkal többen vállalnak munkát. Jelentős különbség van a felhasználás tekintetében. A fizikai dolgozók gyermekei közül sokkal többen fordítják többlet jövedelmüket ' ruházkodásra, mint az egyéb származásúak közül. A hallgató anyagi helyzetét jelentős mértékben javíthatja, ha társadalmi ösztöndijat köt. így a társadalmi ösztöndijat kötők aránya a szociális helyzet egyik tükrözője. Az 1977/78. tanév 2. félévében az okleveles képzés nappali tagozatán a vizsgaköteles hallgatók 18,5 %-a volt társadalmi ösztöndíjas. A társadalmi ösztöndíjasok között a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya 31 %, kisebb mint a vizsgaköteles magyar hallgatók közötti arányuk /32,6 %/. Az anyagi helyzet megjavításának további lehetősége a tanulmányi eredmény növelése és ily módon nagyobb összegű ösztöndíj elérése. Ezen törekvés egyik megnyilvánulása lehet, hogy a fizikai dolgozók gyermekei többet tanulnak az órarendi órákon kívül. A kérdőíves felmérés nem erősítette meg ezt a feltovést: a hallgatók származási kategóriától függetlenül átlagosan gyakorlatilag azonos időtartamot foglalkoznak tanulmányaikkal /L. XI. táblázat/. Összefoglalóan az alábbi megállapítások tehetők. A fizikai dől• * gozók és közöttük is a mezőgazdaságban dolgozók gyermekeinél az egy főre eső jövedelem lényegesen kisebbnek mutatkozik, mint az egyéb s2árraazásuaknál. /Ezt a helyzetet ismerik el a hallgatótársak a nagyobb arányú "lekategórizálással"/. A fizikai dolgo% zók gyermekeinek anyagi támogatása is sokkal nagyobb mértékű, mint az egyéb származásuaké. E támogatáson belül kiemelkedő szerepe van a kollégiumi elhelyezésnek. Meglepő viszont, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek szociális helyzete nem indítja őket arra, hogy az átlagosnál jobban kihasználják a többlet anyagiak megszerzésének lehetőségeit /munkavállalás, társadalmi ösztöndíj, intenzivebb tanulás/.
