Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1977-1978

1978. június 12., 7. rektori tanácsülés

- 19 -terheits igy pl. a követelményrendszert nem szükséges minden félévben áttekinteni és jóváhagyni. Erre csak okkor kerüljön sor, ha a korábbi követelményrendszerhez képesti eltérésre tesznek javaslatot /32.pont/. Különböző eljárást követtek karaink a Testnevelés, a Honvédelmi ismeretek és a Magyar Népköztársaság rövid története cimü tantárgyak minősítését illetően. Ennek egységes szabályozását a 40/d. pont tartalmazza. Tiz év után a megszakított tanulmányok eddig sem voltok folytathatók. Szükségesnek látszik azt is megszabni, hogy az abszolutórium megszerzése után csak tiz éven belül lehet államvizsgát engedélyezni /48. pont/. A korábbinál kevesebb megkötöttséget tartalmaz a módosítási javaslat a vizsgaidőpontok meghatározásának mechanizmusára vonatkozóan /28. pont/. Szükségesnek látszott megszabni a vizsgára való feliratkozás és a vizsgázás teljes vizsgaidőszakban történő elmulasztásának következményeit /30.pont/, d/ A módosítások legnagyobb részét az oktatási rendben bekövetkező változások indokolják. A vizsgajeggyel kapcsolatos eddigi szabályozás egyik lényeges eleme az volt, hogy a hallgatót csak bizonyos feltételok /megadott határnál kevesebb igazolatlan hiányzás, évközi feladatok elkészítése, gyakorlati jegy megszerzése, stb./ teljesülése esetén bocsátották vizsgára. Ha a vizsgajegy a szorgalmi időszakban végrehajtott ellenőrzések alapján határozandó meg, akkor e követelmények teljesítésének és a vizsga időpontjának időbeli egymásutánja megszűnik. /Lehetséges például, hogy egy hallgató valamennyi félévközi számonkérésen eredményesen szerepelt, azaz már kialakult egy vizsgaosztályzata, de az utolsó előadáson igazolatlanul hiányzott és ezzel az igazolatlan hiányzásainak száma elérte a hármat. Ily módon a vizsgára bocsátás feltétele nem teljesül, ezért a kialakult vizsgajegy csak i.v. jelleggel adható meg számára./