Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1977-1978

1978. június 12., 7. rektori tanácsülés

- 14 -órarendi elfoglaltságtól mentes időszakokban kell meg­tartani. A tanulmányi fegyelemnek a hallgatók részéről történő megszilárdítása érdekében meg kellene fontolni minden órarendi foglalkozáson való aktiv részvétel elő­írását és annak rendszeres ellenőrzését. A hallgatói ak­tivitás fokozásához elő lehet Írni a kötelező jegyzet­­készítést és annak ellenőrzését, s esetleg minőségének az érdemjegyben való figyelembevételét, kiszárthelyik, ellenőrző tesztek gyakori Íratását, gyakorló házi feladatok rendszeres kiadását, stb. Megfontolandó a vizsgára bocsáthatóság feltételeinek olyan értelmű szigorítása, hogy az jobban függjön a hallgatók évközi teljesítményétől az egyes tárgyakban. /Korábban az "aláírás" szolgált az évközi követelmények teljesíté­sének bizonyítékául és ez volt feltétele a vizsgára bo­csáthatóságnak. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat jelen­legi felfogása az aláírást tulajdonképpen kétértékű minősí­tő jegynek tekinti. így a Vizsgaszabályzat jelenlegi kon­cepciója értelmében a vizsgára bocsáthatóság feltételeként az "aláírás" megszerzését csak tantervmódosítás révén lehetne előírni, ami viszont nem kívánatos/. A hallgatók önálló munkájának segítésére,a folyamatos ta­nulás és ellenőrzés feltételeinek biztosítására fokozni kell jegyzetek, példatárak, feladatgyűjtemények, egyéb oktatási segédletek, mintatervek, stb. megjelentetését és a hallgatóság rendelkezésére bocsátását. A módszertani változásoknak az uj feltételekhez való illesz­tését differenciáltan, az adott tárgy oktatási célki­tűzésének, lehetőségének és általában jellegének figyelem­bevételével kell kialakítani. Mindazonáltal a fentiekben körvonalazott célkitűzéseket központi irányelvként kell kezelni. Ezek tükrében, vala­mint az adott tárgy sajátosságainak figyelembevételével minden tárgyhoz ki kell dolgozni a módszertani korszerű­sítés tervét. E terv lehet többlépcsős is, előírhatja

Next

/
Oldalképek
Tartalom