Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1977-1978
1978. február 13., 3. rektori tanácsülés
5 a 6 leadott kéziratból 5 uj jegyzet készült el és jutott el a hallgatókhoz, az utánhuzott jegyzetek 2,6 %-a/. A helyzet az Egyetem 5 karán végzett felmérés szerint más karokon sem sokkal jobb: az 1977/78, tanévben a nappali tagozaton az uj jegyzetek, az utánhuzott jegyzeteknek csak 6*7 %-át teszik ki. /Állandó jegyzet szám és a jegyzetek egymás után történő lecserélését feltételezve ez azt jelenti, hogy 15 év alatt ujul meg a jegyzetállomány/. Az uj jegyzetek aránya - különösen, ha figyelembe vesszük, hogy karaink többségén az oktatás tartalma és struktúrája jelentősen változott - igen kevés. A helyzetet tovább súlyosbítja az a körülmény, hogy a korábban irott jegyzetek átdolgozása is csak kis körét érinti a jegyzeteknek. /Itt jegyezzük meg, hogy a Tankönyvkiadó Vállalat munkatársának véleménye szerint hasonló tapasztalatok szerezhetők az ország többi felsőoktatási intézményében is/. Összefoglalva megállapítható, hogy a hallgatók jegyzetekkel való ellátottsága, - ami a megfelelő jegyzetek számát, és a megjelenés időpontját illeti - kielégítő, az uj jegyzetek megjelenésének üteme azonban nem megfelelő. Az oktatók által vállalt jegyzetirási határidők csaknem rendszeres túllépése hátrányosan befolyásolja a meglévő jegyzetek szakmai összetételét. A jegyzetek nem követik kielégítő módon a tantárgyak fejlődését, tartalmi változásait, és igy egyre kevésbé szolgálják a korszerű oktatást. 2.3. A jegyzetellátás javításának lehetőségei A jegyzetek szerepével, szükségességével kapcsolatban oktatóink véleménye megoszlik. Vannak, akik az előadások látogatottságának csökkenését a jegyzetek létére vezetik vissza. Vannak olyan vélemények is, amelyek a szóbeli közléshez képest igen nagy szerepet szánnak a jegyzeteknek. Kétségtelen tény, hogy egy tárgyhoz kapcsolódó jegyzet
