Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1976-1977
1977. március 8., 4. rektori tanácsülés
számítástechnikai oktatás hatékonysága - már az óraszámból adódóan is - kisebb, mint a nappali képzésben. Az elmúlt időszakban azonban egyre több, korábban Egyetemünkön már számítástechnikai oktatásban részt vett hallgatónk folytat tanulmányokat a szakmérnökképzésben, ily módon az ott folyó számítástechnikai oktatás szintje emelkedik. 3. A számítástechnikai műszaki specialistaképzés helyzete. Számítástechnikai specialistaképzésen a következőkben számitógépek és a számítástechnikai eszközök rendszertechnikai, hardware és alapsoftware kérdések megoldására irányuló mérnökképzést értünk. A Gépészmérnöki Karon a Gépszerkesztő szak műszertechnika ágazatának keretében egy tankörnyi létszámban folyik műszaki specialistaképzés, amely az elektromechanikus számítógép-perifériák tervezésére és üzemeltetésére irányul. /Е specialista képzést a korábbi tanterv szerinti oktatásban egy számitógéptechnikai és egy rendszertechnikai szakág előzte meg./ Az ágazaton végző haliga tók létszáma a gépész vonatkozású számítástechnikai hardware fejlesztéshez elegendő. Az oktatást a megegyező irányban folytatott tanszéki kutatás támasztja alá. A műszaki specialistaképzés döntő mértékben a Villamosmérnöki Karon folyik az alábbi szakokon: Híradástechnika szak digitális számítástechnika ágazat /20 fő/ Célkitűzés: Kisszámitógépek, perifériális berendezések, grafikus információfeldolgozási eszközök, adattárolók rendszertechnikai, logikai, áramköri tervezése, rendszersoftware kidolgozása. Híradástechnika szak adat- és távközlő ágazat /20 fő/ Célkitűzés: Számítógépek információcseréjét lebonyolító távadatfeld.olgozó hálózatok tervezése, integrált távadatfeld.olgozó rendszerek tervezése.
