Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1976-1977
1977. február 7., 3. rektori tanácsülés
19 A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a legpozitivabb világnézettel a fizikai dolgozók gyermekei rendelkeznek. Az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó szülök gyermekei között nincs lényeges eltérés a haladó és a nem haladó világnézetek tekintetében, bár az egyes válaszok eloszlása eltérő« Véleményünk szerint ez nem véletlen, hiszen az iparban dolgozók jelentős része 10-20 évvel ezelőtt még mezőgazdasági dolgozó volt /vizsgált gyermekeik ma 18-24 évesek/ és sokan ma is kétlaki életet élnek. Nem meglepő az sem, hogy a vallásosak aránya a mezőgazdasági szülők gyermekei között a legnagyobb, hiszen a vallás befolyása a falvakban a legnagyobb. A haladó világnézetek tekintetében tapasztalt kismértékű eltérés az egyetemi nevelési tényezők hatásának tulajdonítható, s elsősorban a kollégiumi közösségek szerepét emeljük ki. A három területen dolgozók gyermekei között a kollégisták aránya a következő: hallgatói csoport kollégisták aránya Tehát a mezőgazdaságban dolgozó szülők gyermekeinek többsége kollégiumban lakik és igy a kollégiumi közösség jelentős hatást gyakorol a hallgatók világnézeti fejlődésére. Az emlitett eredményeket hasznos összevetni az 1974/75. tanévben lefolytatott felmérés eredményeivel. Az akkori felmérésben résztvevők 65 %-át érte vallásos hatás saját bevallása szerint /a fizikai dolgozók gyermekeinél 76 %-ot, az értelmiségi szülők gyermekeinél 59 %-ot/. Ebből tehát az látható, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinél a képzés hatása a világnézet alakítása szempontjából jelentősebb. 2.4. A férfiak és a nők véleményének összehasonlítása A korábbi táblázatok alapján megállapítható, hogy a világnézet tekintetében a férfi hallgatók pozitivabbak a nő hallgatóknál. Ugyanis amig a férfiak között 3,5 % vallásos, addig a nő apa iparban dolgozik apa mezőgazdaságban dolgozik apa egyéb területen dolgozik összes 38,9 37.8 78.9 31,5
