Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1975-1976

1976. május 31., 6. rektori tanácsülés

- 34 -mocsári növényzete miatt természetvédelmi területté nyilvánítottak. A tető déli részén andezit, tufa és breccia réteg érdekes variációja alkot sziklatornyokat, oszlopokat, gombákat.

Igen szép a kilátás innen. A hegy alatt a hosszan elnyúló Pomáz község terül el, távolabb az Ezüsthegy, a Kis és Nagy Kevély gerince, az Oszoly, a Ziribár és a Hosszu-hegy látható. Délen a Hármashatárhegy, a Jánoshegy és Budapest, kelet felé a fóti dombvidék a Duna két ágával és a hegyek lábánál épült soktomyu Szentendrével látható. Szentendre hires művésztelepülés, festőink, szobrászaink közül nagyon sokan élnek itt. A kirándulást össze lehet kötni müteremlátogatással /pl. Barcsay Jenő stb./.

A turistaház környéke igen alkalmas hosszabb pihenésre. A turistaházat jobbra megkerülve a piros jelzésű kocsiút előtt É-i irányban indul el, majd szerpentinezve lejut a Kőhegy lábához. A szőllők között a kőszállitó drótkötélpálya alatt D-K-i irányba haladunk lapos formaikon, mig egy kis kápolnához és nemsokára Szentendrére érünk, majd a város szélső utcáin át a piros jelzés a HÉV állomásra vezet.

8./ Tahi - Jánoskut - Vöröskőszikla - Rekettyés tó - Leányfalu

Távolság: 9 km, szintkülönbség: 700 m.

Túránk kiindulópontját elérhetjük úgy, hogy a Batthyány térről induló HÉV-vel Szentendre végállomásig, majd az állomás elől induló MÁVAUT autóbusszal Tahi hidfőig utazunk. Eljuthatunk azonban ide a Vigadó térről, vagy a Bem J. térről induló hajóval is.

Tahiból sárga utjelzésen megyünk fel a hegyekbe. Kb.

1/2 óra gyaloglás után a Jánoskuthoz érünk. Utunk tovább szerpentinben folytatódik, helyenként szép kilátást élvezhetünk a Dunára és mögötte a Naszályra.