Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1975-1976
1976. január 12., 3. rektori tanácsülés
- 6 A fenti 35 db. ténylegesen használaton kívülinek minősített, a 200.000 Ft. értékhatárt meghaladó gép, illetve műszer tételes felsorolását a fenti használatot gátló körülmények szerinti bontásban a II/a.sz. mellékletben adjuk meg. A Karok szerinti csoportositást a II/b.sz. tábla mutatja. A továbbiakban rátérünk a 35 db. használaton kivüli állóeszköz különféle szempontok szerinti elemzésére. a. / A használatot gátló körülmények. A használatot gátló körülmények között legnagyobb súllyal az elavultság, korszerűtlenség miatt nem használt állóeszközök nagy számát kell kiemelnünk, amely a használaton kivüli állomány 42,9 %-át teszi ki. Az elavultság annál nagyobb súllyal esik latba, mivel ebből a 13 állóeszközből 9 db-ot, tehát mintegy 7o %-ot a tanszékek könyvjóváirás utján vették át az ipari vállalatoktól, és feltehetően ezek már az átvétel idején is korszerűtlenek voltak. Magasnak tartjuk azoknak az eszközöknek a Ft értékét, amelyeket a "később" tudják üzemeltetni" cimszó alatt foglaltunk össze. Itt ki kell emelnünk a Gépészkari Hőerőművek tanszéket, ahol 1 db. gép és 2 db. műszer van használaton kivül azzal a megokolással, hogy а Но- és • rendszertechnikai laborba kerül beépítésre 1976/77-ben. Itt még felhozzuk azt hogy pl. a 123-32336.lelt.számú adatgyűjtő berendezés /2,288,2 eFt/ és a 64 pontos etalon, /123-35186. leltári szám alatt 3,ol2,l eFt/ 1973-ban került a tanszékre könyvjóváirással és nem üzemeltetik. b. / Ha a véglegesen használaton kivüli 35 db. állóeszközt vizsgáljuk, legjellemzőbb szempont a beszerzési források szerinti bontás. Ezt számszerű adatok szerint a II/c.sz. melléklet tartalmazza. A táblázatból azt olvashatjuk ki, hogy a használaton kivüli eszközöknek 61,2 %-a származik könyvjóváirással, ill, ajándékozással átvett eszközből. Ez a mintegy kétharmados
