Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1975-1976

1976. január 12., 3. rektori tanácsülés

- 7 -A képzésre fordított anyagiak /az előadók és gyakorlatvezetők óradija, a Mérnöki Továbbképző Intézet raktáraiban elfekvő jegyzetek szerzői dija és nyomdaköltsége, a hallgatók számára biztosított munkaidőkedvezmény és tanulmányi szabadság pénzbeni értéke, stb./ megtérülése vagy kárbaveszóse nem követhető nyomon, de nem hallgathatjuk cl olyan értelmű aggodalmunkat, hogy a befektetés aligha térül meg.

Választ kell adnunk arra a kérdésre, hogy a szakmarnökképzós mennyiben váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A fentieket összegezve válaszunk az. hogy a szakmérnökképzés jelenlegi rendszere már betöltötte hivatását és ezért elavulttá vált.

Az elavulás okait a fentiekben körvonalaztuk. Kiegészítésül még mog..nlitjük, hogy az elavulás nyilvánvaló jelének tekinthető az is, hogy egyes szakokra csak hosszas agitációval, vagy sehogy sem lehet a képzés megindításához szükséges jelentkezőket összeszedni. Ez a tény önmagáért beszél. Szerepe lehet ebben ugyan annak a körülménynek is, hogy a munkáltatók nem feltétlenül honorálják magasabb fizetéssel a szakmérnöki kvalifikációt, a gyér jelentkezések oka azonban nem ebben rejlik elsősorban.

A tulhaladottság tényének megállapításával nem azt akarjuk mondani, hogy nincsen szükség semmiféle továbbképzési lehetőségre. Ilyenre Egyetemünk véleménye szerint is szükség van, de tmg kell keresni azt a formát, ami a jelenlegi gyakorlattól eltérően túlsúlyban azokat az ismereteket nyújtja a továbbtanulni szándékozóknak, amikre feladataik magasabb szintű ellátásihoz szükségük van. A jelenlegi rendszer szerinti képzést a kormányhatározat szabta időbuli keretek kő-