Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1974-1975
1975. január 20., 4. rektori tanácsülés
- 5 -A 3*00 - 3*50 közötti átlageredményt elért hallgatók csak •*» JV bizonyos intézményekben kaphatnak általános tanulmányi ösztöndijat. A műszaki felsőoktatási intézmények megkapták ezt a lehetőséget, amely hallgatóink szempontjából igen előnyös. A "tól-ig" határon belül a tanulmányi ösztöndij mértékének megállapitásához egyetemünkön a hallgatók félévenként pontozással minősitik a tanulókör minden tagját. Mivel az egyetemen belül legjobban a tanulókörök tagjai ismerik egymást, a szavazások rendszere lehetővé teszi az egyén aktivitásának, adottságainak és eredményeinek komplex figyelembevételét, hozzájárul a hallgatók felelősségtudatra neveléséhez, igazságérzetük fejlesztéséhez. E rendszernek azonban nem csak abban van a jelentősége, hogy a tanulókörök és a KISZ alapszervezetek közvetlen befolyásolási lehetőséget kapnak az állami támogatás célszerű felhasználásához. Hasznosak az ösztöndij szavazások azért is, mert igy a tanulókörök félévenként alkalmat kapnak egy-egy tartalmas önértékelő tevékenységre, ami a közösségformálás szempontjából igen jelentős, s egyrészt további jó eredmények kiindulópontja lehet, másrészt felkészit az életben jelentkező ilyen feladatok meg- . oldására. A pontozás konkrétan a hallgatók közéleti tevékenységére, emberi magatartására és szakmai munkájára vonatkozik, s a felsorolt jellemzők 0-5 ponttal értékelhetők, tehát egy hallgató maximálisan 15 pontot kaphat. A pontozás eredményének figyelembevételével az Évfolyam Diákjóléti Bizottság /ÉDJB/ tesz javaslatot a Kari Diákjóléti Bizottságnak /KDJB/ a tanulmányi ösztöndij mértékére, amely azonban csak 50-nel osztható összeg lehet. A mellékelt 1. táblázat tartalmazza a tanulmányi ösztöndíjra vonatkozó adatokat. Ebből látható, hogy az elmúlt években jelentősen emelkedett a tanulmányi ösztöndíjban részesülők
