Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1974-1975
1974. október 28., 2. rektori tanácsülés
Io Oktatóink továbbképzésének két alapvető formája van: a szervezett formában történő továbbképzés és az egyéni terv alapján végzett - döntően tudományos - munka. Л szervezett továbbképzés alapfoka, ha a felvett oktató, illetve ösztöndíjas más szakot végzett az egyetemen. Ekkor másoddiplomaként kiegészítő szakot végez, ennek lehetősége általában biztosított. A magasabb tipusu továbbképzés helyzete szakonként változó. A politikai gazdaságtan oktatók részére a Közgazdász Továbbképző Intézet inditott ugyan tanfolyamot, azonban részben nem megfelelő tájékoztatás miatt, részben mert még csak egy alkalommal indították - ez nem oldotta meg a problémát. A filozófia oktatók részére ilyen jellegű továbbképzés nincs, bár ezt szükségesnek tartanák. A legjobb a helyzet a tudományos szocializmus terén, ahol az Információs és Továbbképző Intézet megalakulása * \ óta rendszeresen indulnak magas szintű tanfolyamok 1-1 témakör tanulmányozására, másrészt különböző témakörökből egyetemközi kutatócsoportokat szerveztek. Oktatóinknak azonban nagyobb aktivitást kellene tanusitaniok saját képzettségük gyarapítása érdekében a meglévő lehetőségek igénybevételével. A Szovjetunióban működő továbbképzésre pl. többször a nyelvtudás gyengesége miatt nem tudunk oktatókat küldeni. Az egyéni továbbképzés leghatékonyabb formája az egyetemi doktori, kandidátusi, tudományok doktora kvalifikációk megszerzése. Az oktató-nevelő és más tanszéki munkák, valamint az átlagnál nagyobb társadalmi munka vállalása- miatt a disszertációk készítése és a vizsgák igen elhúzódnak. Hazai' függetlenített aspiranturát igen kevesen kapnak, külföldre pedig - családi okok miatt - az oktatókat nehéz elküldeni. Megoldatlan tartalmi probléma, hogy a tudományos szocializmusból a MTA-an nem lehet disszertációt benyújtani. így az oktatók kénytelenek vagy
