Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1974-1975

1974. október 28., 2. rektori tanácsülés

Io Oktatóink továbbképzésének két alapvető formája van: a szervezett formában történő továbbképzés és az egyéni terv alapján végzett - döntően tudományos - munka. Л szer­vezett továbbképzés alapfoka, ha a felvett oktató, illetve ösztöndíjas más szakot végzett az egyetemen. Ekkor másod­­diplomaként kiegészítő szakot végez, ennek lehetősége ál­talában biztosított. A magasabb tipusu továbbképzés hely­zete szakonként változó. A politikai gazdaságtan oktatók részére a Közgazdász Továbbképző Intézet inditott ugyan tanfolyamot, azonban részben nem megfelelő tájékoztatás miatt, részben mert még csak egy alkalommal indították - ez nem oldotta meg a problémát. A filozófia oktatók részére ilyen jellegű továbbképzés nincs, bár ezt szükségesnek tar­tanák. A legjobb a helyzet a tudományos szocializmus terén, ahol az Információs és Továbbképző Intézet megalakulása * \ óta rendszeresen indulnak magas szintű tanfolyamok 1-1 témakör tanulmányozására, másrészt különböző témakörökből egyetemközi kutatócsoportokat szerveztek. Oktatóinknak azonban nagyobb aktivitást kellene tanu­­sitaniok saját képzettségük gyarapítása érdekében a meg­lévő lehetőségek igénybevételével. A Szovjetunióban működő továbbképzésre pl. többször a nyelvtudás gyengesége miatt nem tudunk oktatókat küldeni. Az egyéni továbbképzés leghatékonyabb formája az egyetemi doktori, kandidátusi, tudományok doktora kvali­fikációk megszerzése. Az oktató-nevelő és más tanszéki munkák, valamint az átlagnál nagyobb társadalmi munka vállalása- miatt a disszertációk készítése és a vizsgák igen elhúzódnak. Hazai' függetlenített aspiranturát igen kevesen kapnak, külföldre pedig - családi okok miatt - az oktatókat nehéz elküldeni. Megoldatlan tartalmi prob­léma, hogy a tudományos szocializmusból a MTA-an nem lehet disszertációt benyújtani. így az oktatók kénytelenek vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom