Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1973-1974

1974. március 11., 6. rektori tanácsülés

zet, a kommunista erkölcs kialakítására, holott ezek kiala­kításához a szavakon kivül tettekre is szükség van, a társada­lom életében való tevékeny részvételre, gyakorlati közéleti tapasztalatokra. A pártszervezet, a kommunisták meggyőző munkájának eredménye­ként az oktatói közvélemény elfogadta, hogy a világnézeti oktatás-nevelés nemcsak a társadalomtudományi tanszékek, tárgyak és a társadalmi szervek feladata. Ennek ellenére a szakmai tárgyakban végzett világnézeti nevelőmunka még nem általános, holott a marxista-leninista szemlélet hallgatóink számára lényegesen meggyőzőbb lenne, ha az a szakmai tárgyak dialektikus gondolkodásmódjában maradéktalanul érvényesülne. A közoktatás egész rendszerére, igy természetesen felsőokta­tásunkra is igaz az MSZMP KB megállapitása, amely szerint: ”... 12-16 évi tanulás után sem alakul ki ifjúságunkban a növekvő igényeknek megfelelő korszerű világkép és gondolkodás a természet, a társadalom és az emberi alkotótevékenység leg­lényegesebb összefüggéseiről, törvényszerűségeiről, a hazánkban és a világban végbemenő társadalmi folyamatokról...” és ennek okai: "Marxista világnézeti és politikai nevelésünk gyengeségei jórészt a túlterhelő, sokszor megtaníthatatlan és a valóság­tól elszakadt elméletieskedő tananyagból fakadnak. Erkölcsi nevelésünk esetében pedig a negativ társadalmi, környezeti hatások mellett a társadalmi-közösségi tapasztalatok korláto­zott volta - a közösségi nevelés gyengesége a lényeges ok. A tanulók és a hallgatók társadalmi-közéleti tapasztalatai viszonylag szűk körre korlátozódnak, ... nem adnak kellő kere­tet az aktivitás kibontakoztatására, a közösségi élet nehezen fejlődik”. A feladatokról a következőket Írja a KB határozata:

Next

/
Oldalképek
Tartalom