Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1972-1973
1973. június 4., 7. rektori tanácsülés
- 10 -kollégiumi előadások, a kollégiumi újság, a stúdiók, különféle politikai körök és egyéni nevelő foglalkozások, az alapközösségekben folyó aktiv politizálás. A kollégiumi közösségeknek az eszmei-politikai nevelőmunka végzése mellett feladatuk más területen adódó lehetőségeik kihasználása is, mivel:- a hallgatók közötti kapcsolatok általában szorosabbak, az információközlés gyorsabb,- a kollégisták napközben /főleg késő délután és este/ több szabadidővel rendelkeznek, mivel környezeti /családi, stb./ kötöttségeik kisebbek,- a különböző szakmai érdeklődésű közösségek szakmaszeretete fellendítheti a munkát. Tehát a megegyező szakmai érdeklődés alapján szakmai csoportokat célszerű létrehozni, amelyek lehetnek: i szakmai kör, szakosztály, szakkollégium. Ezek a kollégiumi közösségek a működési szabályzatukban foglalt követelményeknek eleget tevő hallgatókat fogadják tagjaik közé. Az elnevezések kezdettől fogva sok bírálatot kaptak. Ezek szemléleti okokra vezethetők vissza, mivel a "szak" elnevezés azt sugallja, hogy csak szigorú szakmai tevékenységről van szó, holott a teljes személyiségformálás átfogó, egységes megvalósitására törekszünk. Ez olyan öszszetett munkával érhető el, amelyben a szakmai tevékenység mellett legfőbb munka az ideológiai-politikai képzés, az általános nevelési feladatok ellátása, segitése. Tehát a kollégiumi munkának az eszmei-politikai munka, a szakmai tevékenység és az általános nevelési feladatok ellátása egyenrangú és szerves részei. A közösségek tagjainak kiválasztása sem történhet csak a szakmai produktum alapján, mivel az nevelési szempontból is, a
