Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1972-1973
1973. május 7., 6. rektori tanácsülés
3 2. -/ Viszonylag kevesen érzékelik, hogy a védelemnek nemcsak a bűnözőkkel szemben, hanem egyáltalán a károkozókkal szemben is egyértelműnek kell lennie, mivel a "védelemnek" nemcsak a kár okának megelőzésére, hanem egyáltalán a kár bekövetkezésének megelőzésére - valamennyi lehetséges okára - kell kiterjednie. E nézethiányból keletkeznek az olyan károk, amelyek anyagok, eszközök nem megfelelő kezeléséből, tárolásából, rendeltetésellenes használatából, stb. keletkeznek. 3. / Egyetemünk épületeinek állapota gyakran teszi szükségessé felújítási - nagy-karbantartási - munkák elvégzését. E munkák végzése miatt helyiségeket kell kiüriteni, az azokban lévő eszközöket, anyagokat el kell helyezni. Ilyen esetekben az általános gyakorlat az, hogv az eszközöket folyosókon és egyéb nyilt, sőt gyakran közterületi helyeken helyezik el gazdasági egységeink -a kényszerhelyzetre hivatkozással - ahol ezek biztonságos megőrzése már eleve az adottságok folvtán kizárt. Az ilyen un. "kirakodások" utáni ellenőrzések rendszerint jelentős eszközhiányokat mutatnak ki. Az indok ilyenkor mindig a "kényszerhelyzet", az eszközök "szabadonlétéből" eredő őrizhetetlenség, stb. Ennek okára hivatkozva gyakran van törekvés már korábban bekövetkezett hiányok e cimen történő megmagyarázására is. Megfigyeltük azt is, hogy legtöbbször az erre történő hivatkozás a könyvhiányok és a személyre szóló fogyóeszközök esetében mutatkozik meg. 4. / Egyre több oldalról jelentkező panasz - politikai szerveink információs jelentéséből is kitünően -, hogy a leltározások időtávja szűk, ezért oktatóinktól - általában pontosan a vizsgaidőszakokban - jelentős időmennyiséget vonnak el. Az is szemléletbeni kérdés, hogy mi a szűk és a sok. Állóeszközeinket kétévenként, fogyóeszközeinket és anyagainkat egyévenként leltározzuk. A mi véleményünk szerint valahogyan meg kell győződni arról, hogy a társadalmi tulajdon tárgyaként megvásárolt eszközeink ténylegesen megvannak-e vagy sem. Ennek pedig ma még egyetlen ismert módja a leltározás, amelynek során
