Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1972-1973

1972. november 27., 3. rektori tanácsülés

- 2 -lehetővé a korszerű egyetemi képzés előtt állé feladatok maradéktalan ellátását,a kommunista mérnökképzés céljainak megvalósítását.

Ugyancsak figyelembe kell vennünk, hogy egyetemi oktatásunk az egész magyar oktatás szerves része és feladatait csak ezzel összefüggésben lehet jól meghatározni.

Az előterjesztés - előzőek szem előtt tartásával - elsősorban az oktató-nevelő munka kérdéseivel foglalkozik, egyéb problémákra és feladatokra azonban csak olyan mértékben és részletességgel tér ki, amennyire ezek a szorosan vett oktatási-nevelési munkával összefüggenek.

I. OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁNK LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI ÉS HELYZETE

1. Tartalmi kérdések

Az állami oktatás elért eredményeit és helyzetét elemezve az MSZMP KB határozata a felsőoktatással kapcsolatban megállapítja , hogy a tekintélyes mértékű mennyiségi fejlődéssel párhuzamosan a képzés minőségét nemzetközileg is elismert szintre fejlesztettük. Az elmúlt évtizedben sikeresen indítottuk útjára a műszaki, közgazdasági és mezőgazdasági felsőoktatásban a szakemberképzéshek a nemzetközi tendenciákkal egybeeső két szintjét /üzemmérnök és okleveles mérnökképzés/.

Ugyancsak megállapítja a határozat, hogy a felsőfokú oktatásban általában az utóbbi években az alapozó képzést erősítették,, a specializálódás a felsőbb évfolyamokon, illetve az egyetemi képzés befejezése után folyik. Azt a követelményt azonban, hogy szilárd alapokat és a legfontosabb szakmai ismereteket kell megtanítani,csak részben sikerült megvalósítani. "Az uj képzési irányok bevezetésével szemben - kivéve például a megvalósult agrár-kémikus képzést - elég nagy az