Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1971-1972
1972. június 12., 9. rektori tanácsülés
2 J E L L ИТ É S a müszakipedagógus-kápzés helyzetéről A jelentésben a mérnöktanárok, a műszaki tanárok és a műszaki oktatók képzésével és továbbképzésével foglalkozunk. I. Képzési formák és képző intézmények 1. Képzési formák A Művelődésügyi Minisztérium 1969« december 1-i miniszterhelyettesi értekezlete határozatot hozott a müszakipedagógus-képzés új rendszerének kialakításáról. /Ez a határozat előre vetitette a 3/1965«MM.sz. utasitás módosítását, átdolgozását. Az új utasitás kiadására még ez évben sor kerül./ Előírta, hogy a képzést három szinten kell folytatná: műszaki oktató, műszaki tanár és mérnöktanár szinten. Műszaki oktatók; a középfokú szakmai oktatási intézmények állományában lévő, középiskolai végzettséggel rendelkező szakmai gyakorlati oktatók pedagógiai képzését 1,5 éve3 levelező tagozati formában műszaki főiskolákon és műszaki egyetemeken kell megoldani; végzettségük a tanítóképző intézetekben szerezhető képesítéssel egyenértékű; műszaki tanárok: a szakmunkásképző intézetekben és szakközépiskolákban a szakmai elméleti tárgyak oktatását látják el, képzésüket zömmel a műszaki főiskolákon kell megoldani, a képzési idő nappali tagozaton 4 év, végzettségük főiskolai szintű, de középiskolai tanári képesítésű. Mérnöktanárok; a szakmunkásképző iskolákban, szakközépiskolákban szakmai elméleti tárgyak oktatását látják el, képzésüket a Budapesti Műszaki Egyetem látja el /postgraduálÍ3 képzés, additiv diplomaszerzés/. A mérnöktanár középiskolai tanári képes itésü. A tanárképzés a gépész, villamos és műszer, építőipari. könnyűipari, vegyipari és vegyesipari /bányász, kohász, stb./ szakterületek igényeinek figyelembevételével kell megoldani. A
