Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1971-1972
1972. április 10., 7. rektori tanácsülés
18 5. A végzős ösztöndíjasok elhelyezése Az ösztöndíjasok előbbiekben részletezett tudományos-, oktató- és társadalmi munkája a 2 ösztöndíjas év elteltével a kiválasztás, . az egyetemen való további alkalmazás bázisául szolgál. A kari tanácsok az illetékes tanszékvezetők előterjesztései alapján a közelmúltban foglalkoztak a karon működő ösztöndíjasok további elhelyezésének kérdésével. Ha a 28 ösztöndíjas elhelyezési léte tőségeit vizsgáljuk, a marxizmus-leninizmus tanszékeken lévő 3 ösztöndíjas elhelyezését figyelmen kivül kell hagyni, mert felőlük a Művelődésügyi Minisztérium Marxi zmus-leninizmus Főosztálya intézkedik. A Főosztály döntését még nem ismerjük. Az igy maradó 25 ösztöndíjas közül a karok, illetve más felsőoktatási intézmények 21-et /85 %/ kívánnak megtartani. Ezek közül béralap hiányában - jobb megoldás híján - a KK-keret terhére alkalmaznak 5 ösztöndíjast /24 %/, oktatóként, kutatóként kívánnak megtartani 16 ösztöndíjast /76 %/, akik közül 12 fő részére /75 %/ a béralap kari, vagy egyetemen kívüli keretekből biztosított. Fz utóbbiak között vannak a Tanárképző és Pedagógiai Intézetben működő ösztöndíjasok, akik a számukra eleve kijelölt műszaki főiskolákhoz kerülnek, az ezeken szervezett pedagógiai tanszékek oktatóiként. Végzős, ösztöndíjasaink elhelyezésével kapcsolatban a jövőre nézve meg kell említeni, hogy a tanszékeknek menetközben jobban kell tudatósitaniok az ösztöndíjassal, hogy egyetemi alkalmazása meghatározott időre szól, valamint azt, hogy ha az ösztöndíj lejárta után az iparba kerül, az ipari munka fejlesztésének tehet jó szolgálatot. Külön megjegyzést érdemel a marxizmus-leninizmus tanszékek helyzete. Bár kezdetben nem volt egyértelmű a BME-nek az a
